Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)

Muszáf ima - Kádis és Sófárfúvás

MUSZÁF IMA MINDKÉT NAPRA

305

hát az Örökkévalóban, legyen szíved erős és kitartó, bízz az Örökkévalóban!

(27. zsoltár)

A Gyászolók Kádisa következik, a 303. oldalon, utána itt folytatjuk.

Dicshimnusz‘

£ költemény eléneklése előtt kinyitják a frigyszekrényt.

םיענא תורימז Előimádkozó: Szép éneket mondok, szövöm a versem, mert Teutánad vágyakozik lelkem.

Mindenki: Kezed árnyékáért eped az én lelkem, hogy rejtelmeiddel megismerkedhessem.

Előimádkozó: Mikor zengem dicsőséged, szívem áhítja szereteted,

Mindenki: Ezért szólok Rólad megtisztelő szóval, adózok Nevednek szerető dalokkal.

Előimádkozó: Szólok dicső voltodról, ha szemmel nem is látlak, képzeletben idézlek magam elé, bár fel nem foghatlak.

Mindenki: Prófétáid által, szolgáid körében mutattad meg fenséges dicsfényed.

Előimádkozó: Azok leírták nagyságod, hatalmad, ahogy tétteidben kinyilvánítottad.

Mindenki: Nem képzelhettek, ami vagy, olyannak, csak alkotásod szerinti hasonlóságnak.

Előimádkozó: Sok-sok vízióban képzeltek ők már el, de Te egy vagy bármilyen jelzővel.

Mindenki: Ifjúnak és aggnak láttak látomásban, hol ősz, hol fekete hajzatban.

Előimádkozó: Aggnak ítéletkor, ifjúnak csata napján, amikor hadba száll, karjait kinyújtván.

םיענא תורימז Dicshimnusz: A hagyomány Jehudá Háchászidnak (Németország, 12. század) tulajdonítja ezt a költeményt, amely ábécérendben dicséri az Örökkévalót, különböző írás-versek részleteit használva.