Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)

Sáchárit - Reggeli imák mindkét napra - Ámidá ismétlése 1. napra

SÁCHÁR1T ÁM1DÁ ISMÉTLÉSE AZ ELSŐ NAPRA

135

Istene Újévkor rá megemlékezett,

Mikor azt rebegte: ״Ma dől el a sorsom,

Bús vagyok, mert elmúlt az én virágkorom”. Meddősége megszűnt, mert olyan jámbor volt. Mikor ezt hallotta, lelke megújhodott,

Sietett és az egy Úrhoz imádkozott,

De még el se kezdte, már gyermeket hordott. ״Nevet, ki ezt hallja” - mondta örömében ״Az elhagyott kinyílt, már nem idejében.”

Aki meghallotta, örült gyermekében.

Bár már elvirágzott, most megnyugodhatott,

Mint a saskeselyű fészkén, megújhodott,

Örültek az úrnők, kiket ő fogadott.

״Vigadhatsz, örvendhetsz” - kiállták feléje ״Ki magtalan voltál” - siettek elébe.

Mellük mind fonnyadt volt, az övé meg tele. Meddő volta miatt ki oly szomorú volt,

Kilencven évesen egyre gyarapodott Agat, rügyet hajtott, meg nem csalatkozott.

Nézz csemetéire, ’ha ma születnének,

Három magtalanért, kik e nap szülének, Félelmetes, adj igazat a Benned reménykedőknek!

Gondolj kegyesen ma ivadékaira, Te Szent!

Ha az ünnep hétköznapra esik, a 141. oldalon folytatjuk.