Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)
Ros Hásáná előtti napon
ROS HÁSÁNÁ ELŐTTI NAPON 12 ÉRUV TÁVSILIN Ünnepen szabad aznapra főzni és ennivalót készíteni, de az ünnep után következő szombatra tilos, így ha Ros Hásáná csütörtökre és péntekre esik, az ünnep előtti napon félreteszünk szombatra egy kalácsot, egy adag húst vagy halat, hogy az ünnépén mégis főzhessünk szombatra, és a következőt mondjuk: ךורב Áldott vagy Te, Örök Istenünk, Világ Ura, ki megszentelt minket parancsolataival, és meghagyta nekünk az éruv parancsát! !ייב Ez által az éruv által legyen szabad sütnünk, főznünk, melegítenünk, gyertyát gyújtanunk, és az ünnepnapon gondoskodnunk minden szombati szükségletről, magunknak és a többi zsidónak ebben a városban! GYERTYAGYÚJTÁS (NŐKNEK)* Az ünnepek mindkét estéjén ezt mondjuk: ךורב Áldott vagy Te, Örök Istenünk, Világ Ura, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta, hogy (péntek este betoldjuk: szombatra és) ünnepre gyertyát gyújtsunk! ךורב Áldott vagy Te, Örök Istenünk, Világ Ura, ki életben tartott, megőrzött bennünket, s engedte megérnünk ez a mai napot! * בורע ןילישבת Éruv távsiiin: A szertartás elvi alapja, hogy ha az ünnep előtt elkezdtünk a szombatra készülni, akkor az ünnep napján folytathatjuk. Ezt a ״kezdést” jelképezi az éruv. A szöveg arámi nyelvű, de mindenki mondhatja olyan nyelven, amelyen ért (Bécá 16a.). תקלדה תורנה Gyertyagyújtás: A zsidó nő három sajátos, nagy micvájának egyike. A zsidó naptár szerint megadott időpontban kell meggyújtani a gyertyát. Három éven felüli kislányok édesanyjuk segítségével gyújthatnak külön gyertyát. A gyertyagyújtás időpontját az 1997-2020. években lásd az Imakönyv legelején. Az ott közölt időpontoknál később csak az ünnep kezdete óta folyamatosan égő lángról (pl. a gázkészülék őrlángjáról) szabad meggyújtani az ünnepi gyertyákat. Pénteken azonban ezek az időpontok után egyáltalán nem szabad meggyújtani a gyertyákat.
