Kraus, Naftali (szerk.): Izrael fohásza. A zsidó újév imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 3. (Budapest, 1997)
Mááriv - Ima mindkét estére
60 ROS HÁSÁNÁ: AZ EMBER TEREMTÉSE AZ ÖRÖKKÉVALÓ TÁRSA A TEREMTÉSBEN Az ember nem csupán azért teremtetett, hogy saját életét az Örökkévaló egységének tudatában élje, hanem azért is, hogy lehetősége legyen az egész világban hirdetni az Örökkévaló egységét. Az első ember, Adám, ezt a lehetőségét léte első napján a teremtés egészéhez intézett szavaival használta ki: ״Gyertek, hajtsunk térdet, boruljunk le alkotónk, az Örökkévaló előtt” (Zsoltárok 95:6.). Azáltal, hogy az Örökkévalóhoz fűződő magasabb-rendű kapcsolatunkat kiterjesztjük az egész világra, az Örökkévaló társaivá válunk a teremtésben; és ezáltal egy elengedhetetlen elemmel - az Örökkévalóval való tudatos egységgel -járulunk hozzá a világ létezéséhez. Az Örökkévaló mindent átható egységének jellegzetesen emberi felfogása okozza, hogy Ros Hásáná, az ember teremtésének napja, felülmúlja Elül hónap 25. napját, hiszen az Örökkévalóval alkotható egység lehetősége, ami az ember megteremtésével jött létre, felülmúlja a teremtés valamennyi korábbi szintjét. ״AHOGYAN A TENGERT VÍZ BORÍTJA” Az Örökkévaló és a világ közötti egység a Megváltás Korában jut majd végső kifejezésre, ״amikor tele lesz a Föld az Örökkévaló ismerétével, ahogyan a tengert víz bontja” (Jesájá 11:9.). Ez csakis az ember erőfeszítései által valósulhat meg. Az isteniség megnyilvánulása a Megváltás Korában csakis attól függ, hogy ma mennyire igyekszünk felfogni és feltárni a világban rejlő isteniséget. Azáltal, hogy tudatosan kapcsolatot létesítünk az Örökkévalóval, és kiterjesztjük ezt a kapcsolat létünk minden egyes részére, közelebb hozzuk azt az időt, amikor e kapcsolat tökéletesen ki fog teljesedni, a Megváltás Korszakában. Bárha bekövetkezne ez a legközelebbi jövőben!