Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Biblia 6. - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból (Budapest, 2008)

Ki Tiszá (2Mózes 30:11-34:35)

A zsidó tudományok

26

tött borjút; és ők mondták: Ez a te Istened Izrael, aki felhozott téged Egyiptom országából. 5. Midőn Áron látta, oltárt épített élőtte; és kikiáltotta Áron, mondván: Ünnep lesz az Örökkévalónak holnap^ 6. És korán felkeltek másnap és hoztak égőáldozatokat és odavittek békeáldozatokat; és leült a nép enni és inni, azután fölkerekedtek mulatozni.

7. És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Eredj, menj le, mert elromlott a te néped, melyet felhoztál Egyiptom országából. 8. Letértek hamar az útról, melyet parancsoltam nekik, csináltak maguknak öntött borjút, leborultak előtte és áldoztak neki, mondván: Ez a te Istened Izrael, aki felhozott téged Egyiptom országából. 9. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Láttam ezt a népet és íme kemény nyakú nép az. 10. Azért most hagyj engem, hogy felgerjedjen haragom ellenük és elpusztítsam őket és tegyelek téged nagy néppé! 11. De Mózes könyörgött az Örökkévaló, az ő Istene színe előtt és mondta: Miért; oh Örökkévaló gerjedjen fel haragod néped ellen, melyet kihoztál Egyiptom országából nagy erővel és hatalmas kézzel? 12. Miért szóljanak az Egyiptomiak, mondván: Vesztükre hozta ki őket, hogy megölje őket a hegyek között és elpusztítsa őket a föld színéről; térj meg haragod felgerjedéséből és gondold meg a népednek szánt veszedelmet. 13. Emlékezzél meg Ábrahámról, Izsákról és Izraelről, a te szolgáidról, akiknek megesküdtél magadra és szóltál hozzájuk: Megsokasítom magzatotokat, mint az ég csillagait és ezt az egész országot, amelyről szóltam, odaadom magzatotoknak, hogy bírják örökre. 14. És az Örökkévaló meggondolta a veszedelmet, amelyről szólt, hogy cselekszi az ő népével.

Mózes visszatér a táborba

15. És megfordult és lement Mózes a hegyről és a bizonyság két táblája a kezében; táblák, beírva mindkét oldalukon, innen és onnan beírva, 16. És a táblák, Isten műve azok és az írás; Isten írása az, bevésve a táblákba. 17. És Józsua hallotta a nép hangját, amint rivalgott és mondta Mózesnek: Háború hangja van a táborban! 18. De ő mondta: Nem a győzelemkiáltás hangja ez és nem a vereségkiáltás hangja az; karének hangját hallom én.

19. És volt, midőn közeledett a táborhoz és látta a borjút és a táncot, akkor felgerjedt Mózes haragja, ledobta kezeiből a táblá-