Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Antológia a Judaizmus témáiból - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 8. (Budapest, 2009)
Elméleti témák - 2. Tóra: Biblia és Talmud
47 Tóra: Biblia és Talmud nem a már Egyiptomban általa közvetített isteni csodákra, hanem az isteni Kinyilatkoztatásra alapozzák. Maimonidész, a nagy jogi összeállításában, a Misne Tórában ezt a meglátást a következőképpen foglalja össze: ״Nem azért hittek a zsidók Mózesnek, a mi tanítónknak, mert csodákat müveit. Mikor valakinek a hite csodákra épül, annak szíve nem szilárd, mert csodát tenni mágia és varázslás útján is lehet... Miért hiszünk hát benne [ha nem a csodák miatt]? A Szináj-hegyi reveláció folytán. Amit a mi szemünk látott, nem egy idegené. A mi fülünk hallotta, nem másé. Tűz volt, mennydörgés, villámlás. Belépett egy sűrű felhőbe, a Hang szólt hozzá, és mi hallottuk: ״Mózes, Mózes, eredj, és mondd meg nekik...”. A Biblia 613 parancsolatáról több összeállítás is született, elsősorban a középkori kodifikátorok által. Ilyen például a Chinuch című könyv, amely a Tóra szakaszainak sorrendjében elemzi a parancsolatokat, vagy Maimonidész Széfer hámicvotja, amely rendszerezve foglalja azokat össze. A Tóra hitelessége A negyven évig tartó vándorlás végére Mózes összeírta mind a 613 parancsolatot, amely a zsidó nép szempontjából lényeges történetekkel kiegészülve alkotja Mózes öt könyvét, az írott Tant. Ennek minden betűje a zsidó vallás felfogásában szent és létfontosságú. Mózes - a Midrás szerint89 - a Tóratekercs megírását követően rövid időn belül 12 példányban lemásolta azt, és minden törzsnek adott egy példányt90. Az eredeti példány pedig a Szentély Sátorban, a Miskánban maradt91. A zsidó vallás axiómája, hogy az isteninek vélt Tóra mai változata teljességgel azonos a Mózes által írt változattal, és az azóta eltelt háromezer év a Tóra szövegének hitelességét nem kezdte ki. A hibák ilyen szintű kiküszöbölésére a rendkívül szigorú másolási és használati szabályzat ad keretet, amely előírja92, hogy a Tóra akár egyetlen betűjének téves leírása vagy részleges kikopása alkalmatlanná teszi a Tóratekercs használatát, egészen a hiba kijavításáig. így az évezredek óta folyó kézi másolás eilenére az észrevétlenül becsúszott hibák elkerülhetők voltak, és valóban a világ összes Tórája betűről-betüre ugyanazt a szöveget tartalmazza mindenütt. Apróbb eltérések, azért találhatók egyes tekercsek között. Ezek az eltérések, az egyes területeken kialakult hagyományokon alapszanak, és ezekben az esetekben valóban nehéz megállapítani, hogy az egyes szokásokból melyik felel meg az eredetinek. Mindezzel együtt fontos hangsúlyozni, hogy ezek az eltérések sohasem változtatnak a 89 Midrás Rába V, Vájélech 9. 90 A Tóra írásának körülményes szabályaiból kifolyólag egy Tóratekercs megírása körűibelül egy évet vesz igénybe. Ebből kifolyólag hívja fel a figyelmünket Schreiber Mózes pozsonyi rabbi (Chátám Szofer 6:29.), hogy nyilvánvalóan itt valami csoda történhetett Mózes tollával, hiszen igen rövid idő alatt nem kevesebb, mint 13 tekercset írt meg. 91 Midrás Rábá uo. 92 Lásd pl. Misne Tőrá, A tfilin, a mezuzá és a tóratekercs szabályai 7:11.
