Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Antológia a Judaizmus témáiból - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 8. (Budapest, 2009)
Elméleti témák - 2. Tóra: Biblia és Talmud
A zsidó tudományok 44 Köves Slomó Az írott Tan és a Szóbeli Tan 1. fejezet Az isteni találkozás és az írott Tan A zsidó hagyomány és jogalkotás egyik elvi alappillére, az írott Tan (הרות בתכבש - Torá söbichtáv) és a Szóbeli Tan (הרות לעבש הפ - Torá söbáál pe) fogalma. A zsidóság egységességének vizsgálatakor lényges e fogalomkör ismerete. Ahhoz pedig, hogy ezt az alapvető jogalkotási axiómát jobban megértsük, fontos a zsidó nép kialakulásának és azon belül is a Tóra isteni törvényének áttekintése, hagyományos történetének bemutatása. Át kell tekinteni a zsidó jogalkotás hierarchikus felépítésének kialakulását és fejlődési szakaszait is. Köztudomású, hogy a zsidó nép a Biblia szerint a héber törzsekből, Ábrahám leszármazottaiból az egyiptomi kivonulással, és azt követően a közös vallás megformálásával született meg. Az egyiptomi kivonulás után - a Biblia szerint - a zsidók 50 nap felkészülés után a Szináj-hegy lábánál az isteni kinyilatkoztatást ״saját szemükkel látva és hallva” vették át a Tízparancsolatot, amely a Tóra és a zsidó vallás (később az egész keresztény kultúra) alapja. A zsidó hagyományban ezt a pillanatot nevezzük a Tóraadás pillanatának (ןתמ הרות), a vallás szerint ugyanis ennek az eseménynek nem csak a Tízparancsolat ismertetése volt a célja. Ezzel az ״Isten-ember” találkozással alapozódott meg az egész zsidó jogalkotás elmozdíthatatlan isteni mivolta. A zsidó hagyomány úgy tekint erre az aktusra, mint amelyben valójában - potenciálisan - megadatott az egész zsidó jogalkotás, a későbbi nemzedékek törvényeivel és rendeleteivel együtt73. A Midrás74 szerint75 a Szináji Kinyilatkoztatáskor két Tóra is adatott a zsidó népnek: az egyik az írott, a másik a Szóbeli Tan. Mit is jelent valójában, és hogyan kapcsolódik egymáshoz ez a hagyományos zsidó forrásokban oly sokat emlegetett írott és Szóbeli Tan? Hogyan értékeli ezek hiarerchiáját a vallásos gondolatvilág? Milyen szerepe van a zsidó nép vallástörténeti fejleményeiben, beleértve a 19. század magyarországi eseményeit is? Ezt tekintjük át az alábbi fejezetekben. 73 Lásd Rási 2Mózes 24:12.: ״Mind a 613 parancsolat benne foglaltatik a tíz parancsolatban”. Lásd még Jeruzsálemi Talmud, Péá 2:4.: ״Még az is, amit egy jó tanítvány újítani fog, valójában már megadatott Mózesnek a Szináj hegynél.”. 74 A Biblia jogi és homiletikai, úgynevezett aggádikus értelmezése, amely hosszú időn keresztül szájhagyomány útján maradt fenn. És i.u. 2. században lett összegyűjtve és feljegyezve. 75 Tánchumá, Ki-íiszá 18. Lásd még Talmud, Jomá 28b.
