Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Antológia a Judaizmus témáiból - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 8. (Budapest, 2009)
Elméleti témák - 1. Zsidó történelem
A zsidó tudományok 30 ben élő, különböző nyelvű zsidókat egyértelműen csak a vallás mentette meg az aszszimilációtól, és csak a vallás tartotta össze. Más szóval a különböző országokban élő zsidóság kulturális kötődését a közös vallás adta meg, ez képezte identitásának alapját. Évezredeken keresztül fel sem merült, hogy a zsidóság fogalmának e két oldalát külön válasszák. Az emancipáció és az ez által megindult asszimiláció volt az első, ami a zsidóság nemzeti mivoltát megkérdőjelezni kívánta66, majd később (az asszimiláció egy későbbi fázisában) a zsidóság vallási alapjait kívánták elvenni. Tartósan a vallás által létezhet a zsidóság A fentiek alapján álláspontunk az, hogy a zsidóság alapjait és gerincét mindenképp a vallás adja meg. Tartósan nem létezhet zsidóság a vallás megtartó törzse nélkül. Ezzel együtt természetesen támogatni való minden olyan kezdeményezés, amely az asszimilálódott magyar zsidóságot valamilyen szinten visszavezeti gyökereihez, legyen az akár nem feltétlenül vallási, hanem kulturális szerveződés. Ugyanakkor tisztán kell látni, hogy a zsidó kultúra is elválaszthatatlanul kötődik a valláshoz, és így végső soron annak szálai is oda vezetnek. Ha a fent említett kezdeményezés abba az irányba mozdul, hogy identitását a nem-vallásosságban definiálja, akkor úgy gondoljuk ennek üzenete távolról sem pozitív, és így fenntartásaink vannak e kezdeményezés támogatását illetően. A magyar zsidóságnak nem lehet egyetlen képviselője Ezzel együtt el kell ismerni, hogy a zsidóság hagyományosan nem egyszínű, sok fajta vélemény és álláspont létezik. Bölcseink mondásával élve67: ״Ahogyan ábrázatűk, úgy véleményük sem egyforma”. A zsidóságon belül mindig is léteztek különféle irányzatok, és így annak mesterséges centralizálása, illetve az egyik irányzatnak a másik fölé emelése nem csak a pluralizmus elvével, hanem a zsidóság saját definíciójával sem egyeztethető össze. A demokráciában mindenkinek joga van szabadon gondolkodni, és identitását a maga belátása szerint megélni. Tény az, hogy ma Magyarországon egyetlen zsidó szervezet sem képviseli a százezres zsidóságot, legfeljebb annak elenyésző töredékét. A legtöbb magyar zsidó nem definiálja magát sem zsidó vallásának, sem pedig zsidó nemzetiségűnek. Más kérdés, hogy minden zsidó szervezet feladata minél több zsidót megszólaltatni, és gyökereihez visszavezetni. 66 Olyannyira, hogy a korabeli kongresszusi (neológ) asszimiláns párti vonulatában előszeretettel használták a ״Mózes-hitű magyar” definíciót a magyar zsidóságra, és sokan még a határon túli zsidósággal való kapcsolattartást is megkérdőjelezték mondván, hogy azok más nemzetiségűek. Lásd még Zoltai Gusztáv írása: Nem vagyunk ״Mózes-hitű magyarok”!, in: Egység, 1995. március, 5.1. 67 Talmud, Bráchot 58a.; Midrás, Bámidbár rábá 21:2.
