Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Antológia a Judaizmus témáiból - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 8. (Budapest, 2009)
Elméleti témák - 1. Zsidó történelem
23 Zsidó történelem 2. fejezet A Középkortól az Újkorig A zsidóság megosztottsága Reb Száádjá Gáon idején A fentebb részletezett izraeli-babilóniai megosztottság korszakát szokás a gáoniták korának is nevezni. A babilóniai zsidóság vezetése ebben az időszakban hierarchikus rendszerben működött, amelynek élén az úgynevezett rés gálutá, a diaszpóra feje állt. E korszak kiemelkedő személyisége Reb Száádjá Gáon,36 aki élete során több területen is harcolt a zsidóság megosztottsága ellen. Elsősorban két területen vívott jelentős küzdelmet: a karaitákkal, illetve az izraeli és babilóniai zsidóság megosztottságával szemben. Egyiptomban született és már igen fiatalon óriási tudásra tett szert, hamar szembe került az Egyiptomban akkor nagyon elterjedt karaitizmussal. Száádjá felismerte az ebben rejlő veszélyt, és szellemi küzdelmet vívott a karaitákkal. A Széfer hátsuvot neged Árián (Válaszok könyve Ánán ellen) című művében pédául sorra veszi és cáfolja a karaiták által a rabbinikus zsidósággal szemben felhozott érveléseket. A másik területen, az izraeli és babilóniai bölcsek között kialakult naptárvitában való részvétele tette őt igazán nagyhírűvé. Bevett szokás volt akkoriban, hogy a naptár hónapjaihoz szükséges újhold időpontját a babilóniai bölcsek állapították meg, és ezt mindenki, még az izraeli bölcsek is elfogadták. 921-ben azonban vita bontakozott ki az újhold meghatározásából. Ennek következtében két vélemény alakult ki a közeledő ünnepek megtartásának időpontjáról. Mindez azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a zsidóság megosztottá válik, és más napon fogják az izraeli, és más napon a babilóniai zsidók az ünnepeket megülni. Aháron Ben Méir rabbi az izraeli álláspont hirdetője volt, míg a babilóniai bölcsek feje, az időközben Babilóniába érkezett, Reb Száádjá Gáon lett. A kérdésben elkeseredett harc bontakozott ki. így történhetett meg, hogy 922-ben a peszách ünnepét más napon celebrálták Izraelben és más napon Babilóniában. 923 újév ünnepéig azonban sikerült Ben Méirt ״legyőzni” és a babilóniai álláspontot elfogadtatni. Maimonidész és ellenzői A 12-13. század egyik központi polémiája Maimonidész személye és írásai körül alakult ki. Maimonidész és tanítványai a görög racionalizmus nézeteinek nyomában filozófiai műveikben elvetettek minden olyat, ami nem illett a racionalista világnézetükbe. Nem hittek a varázslás, a szellemek, az asztrológia és hasonlók létezésében.37 Például a Tóra tilalmára miszerint ״Ne találtassék benned, aki keresztülviszi fiát vagy leányát a tűzön, varázsló, időjós, kigyóigéző és kuruzsló, se bűvölő, se szellemidéző és jövendőmondó és aki kérdez a halottaktói. Mert az Örökkévaló utálata mindaz, aki ezt teszi...”,38 Maimonidész azt a magyarázatot adta,39 hogy mindezek nem azért tilosak mert csakugyan van bennük valóság, hanem éppen 36 RáSzáG, Reb Száádjá ben Joszef Álfájumi, 882-942. 37 Lásd például Perus hámisnájoí, Ávodá zárá 4. 38 5Mózes 18:10-11. 39 Misne Torá, Tudás könyve, A bálványimádás és a vele kapcsolatos szokások tilalmának törvényei 1:16.
