Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2011)
Jom kipur - Az engesztelés napja
79 Jom kipur: Chászid filozófia Jom kipur: Chászid filozófia a lubavicsi rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi írásai alapján Egyszerű és szép A zsidó újév első tíz napját ״ászeret jömé tsuvá”-ndk, azaz a tíz bűnbánó napnak nevezzük. Az elnevezés utal arra, hogy ez a tíz nap egyetlen egységet képez, melynek kezdete Ros Hásáná, vége pedig Jóm Kipur napjára esik. Ros Hásáná legfőbb parancsa a sáfár megfúvása. A jóm kipuri szertartás a jeruzsálemi szentélyben a legfontosabb, a kokén gádol, a főpap által vezetett szertartás volt. Mi a kapcsolat Ros Hásáná, a ״megtérés tíz napjának” kezdete és Jóm Kipur között? Első pillantásra a sáfár megfúvása és a főpap Jóm Kipur napi szolgálata két független dolog. A főpap Jóm Kipur napi tevékenysége két részből állt: a Szentek Szentjén kívül végzett szertartás, melyhez aranydíszékkel ékes ruhát öltött, és a Szentek Szentjében végzett szertartás, melyhez csak egyszerű, fehér ruhát vett föl. Amikor a papok szolgálatot teljesítettek a Szentélyben, ״tiszteletül és ékességül” készült ruhát öltöttek magukra124. Ennek oka az, hogy a legszebb dolgokat az embernek az Örökkévaló szolgálatában kell felhasználnia. Ezért öltött tehát a főpap aranydíszekkel ékes ruhát a kinti szertartáshoz. Ezzel szembe, a Szentek Szentjébe történő belépés előtt — ahová csak a főpap léphetett be s ő is csak Jóm Kipur napján, amikor az egész zsidó nép számára kért engesztelési - a főpap a díszes ruha helyett egyszerű len ruhát öltött! A lubavicsi rebbe a fentieket így magyarázza: A Szentély lerombolásával megszűnt a főpap által Jóm Kipur napján végzett szertartás, de a zsidó lélekben álló spirituális Szentélyt sohasem 1242Mózes 28:2.
