Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2011)

Ros Hásáná - A zsidó újév

A zsidó tudományok

30

Manapság egy ünnep második napjának megtartása mindig rabbinikus rendelkezés függvénye. Ez még az újév második napjának megünneplésére is érvényes, amelyet korunkban minden zsidó megtart.

13. §. Azok a számítások, amelyekhez manapság igazodunk - ki-ki a maga közösségében - annak érdekében, hogy megbizonyosodjunk, melyik nap a Ros Chodes és melyik nap az újév, nem a naptárt határozzák meg, és nem is hagyatkozunk ezekre a számításokra: Izrael lakóinak számításaihoz, és az ő naptárjukhoz igazodunk. Mivel nem határozhatók meg az évek és a hónapok Izrael területén kívül, s mi is csupán az izraeli számításokra hagyatkozunk.

Ezeket a számításokat pusztán az információ kedvéért végezzük el, mivel tudjuk, hogy Izrael lakói ugyanarra a naptárra hagyatkoznak. Számításaink célja tehát annak a napnak a meghatározása, amely napot Izrael lakói határoznak meg. Ugyanis az Erec Izrael lakói által meghatározott naptár határozza meg a Ros Chodes, vagy valamilyen ünnep napját, és nem a mi naptárszámításaink.

Az ilyen városok csak Izrael ismételt, újkori benépesítése után kezdték egyetlen napra lerövidíteni az ünnepeket. Ennek a gyakorlatnak a forrása a Ritvá (Ros Hásáná 16b.) kommentárja, aki azt állítja, hogy korunkban Izrael és a diaszpóra földrajzi meghatározása dönti el, hogy egy vagy két napig kell-e ünnepelni.

Hangsúlyozni kell, hogy még a Ritvá szerint is kétségbe vonható, hogy a Negev sivatag Beér Sevá alatti területeinek lakói csak egy napig ünnepeljenek-e, mivel azok a részek szintén kívül estek a talmudi kori Izrael határain.