Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2011)
Ros Hásáná - A zsidó újév
A zsidó tudományok 28 vény szerint úgy lenne helyes, hogy világszerte csak egynapos ünnepeket tartsanak, még a diaszpóra távoli régióiban élők is az Izraelben élőkhöz hasonlóan, mivel mindnyájan ugyanarra a rögzített naptárra hagyatkoznak, és annak megfelelően tartják meg az ünnepeket. A Bölcsek mindazonáltal úgy rendelkeztek, hogy a diaszpórában élők tartsák meg őseik szokásait. 6. §. Azon települések lakosainak tehát, ahová Tisré hírnökei nem jutottak el abban a korban, amikor még a hírvivők küldése szokásban volt, ma ugyanúgy kétnapos ünnepeket kell tartaniuk, mint akkor, amikor még Izrael lakosai a Hold megpillantása alapján állapították meg a naptárt. Izrael lakói pedig manapság is szokásukat megőrizve egy napig ünnepelnek, mivel sosem ünnepeltek két napig. Ilyenformán tehát az a szókás, miszerint a diaszpórában jelenleg megünnepeljük az ünnepek második napját, rabbinikus rendelet. 7. §. Még akkor is, amikor a naptár érvényesítése a Hold megpillantása alapján történt, a dolog kétségessége miatt Izrael lakóinak többsége is két napig ünnepelte a Ros Hásánát. Ugyanis nem tudták, melyik napot nyilvánította a bíróság a hónap első napjává, mert az ünnepen nem indultak hírnökök. 8. §. Mi több, még Jeruzsálemben, a bíróság székhelyén is sokszor előfordult, hogy két napig ünnepelték a Ros Hásánát. Ha ugyanis a harmincadik napon nem jelentkeztek tanúk, akkor azt a napot, amelyre az érkezésüket várták, ünnepként tartották, és a rá következő napot szintén. Mivel tehát voltak esetek, amikor még akkor is két napig ünnepelték a Ros Hásánát, amikor a Hold megpillantása alapján szentelték meg a hónapot, bölcseink elrendelték, hogy ma, mikor az ünnepek napját a rögzített naptár határozza meg, még Izrael lakói is mindig két napon ünnepeljék. 9. §. Az, hogy az ünnepek egy- vagy kétnaposak, nem kizárólag a földrajzi távolságtól függ. Miről van szó? Ha egy település például ötnapi vagy rövidebb útra volt Jeruzsálemtői, és ilyenformán biztosra lehet venni, hogy a hírvivők odaértek, nem követeljük meg, hogy az ott lakók csak egy napig ünnepeljenek, mert nem tudhatjuk biztosan, hogy a Legfőbb Bíróság hírnökei eljutottak oda vagy sem. Lehet, hogy nem is jártak futárok arra a helyre, mert akkoriban nem laktak ott zsidók. Ha viszont később, miután szokássá vált az ünnepékét a rögzített naptár szerint megtartani, zsidók telepedtek oda, akkor ott két napig kell ünnepelni. De az is előfordulhatott, hogy nem értek oda a hírvivők, mert őstromzár volt az úton, mint a Misna idejében Jeruzsálem és Galilea között,
