Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2011)
Ünnepi törvények és szokások
A zsidó tudományok 140 elhagyják a Máchár chodes (holnap újhold) háftáráját, mert abban nincs szó Jeruzsálem vigasztalásáról és az Anijá szoárá háftárát mondják. 5. A roshasanát (újévet megelőző hét első napjától kezdve és azontúl minden nap korán kelnek a szlichot (könyörgő imák) szertartásához. Ha ros hásáná a hétnek második vagy harmadik napjára esik, a szlichot imákát már az előző hét első napján kezdik meg. S mikor korán kelnek, mossák meg a kezeiket, mondják az áldást a kézmosásra, és a bráchákat a tórára. A szlichot elmondása után másodszor is mossák meg a kezeiket, de már bráchá nélkül. 6. A szlichot könyörgések előimádkozója öltse magára a drittel r (szemlélő szálakkal) ellátott talitot (imaköpenyt), még mielőtt az Asré versekkel bevezetett 145. zsoltárt, megkezdi. És mivel kétség forog fenn arra nézve, hogy mondjon-e bráchát a talitára, ha még éjjel van, mikor felölti, vagy ne mondjon, ezért ne a maga tálitját vegye, sem a községét, hanem kérje másnak a tálitját kölcsön. Ha egyáltalán nem található tálit, elmondhatja a szlichot és az slos eszré midot (Isten 13 tulajdonsága) könyörgéseket tálit nélkül is. Némely helyütt az a szokás, hogy a szlichot előimádkozója a reggeli sáchárit, a délutáni mincha, sőt az előző esti mááriv imának is az előimádkozója, őt illeti az elsőbbség a gyászolóval, a körülmetélővel és azzal szemben, kinek Jahrzeitja (szülei halálának az évfordulója) van. Jó a szlichot mondásánál állni, de akinek nehezére esik az állás, az legalább akkor álljon, mikor az El melech josév és a slos eszré midot (Isten 13 tulajdonsága) imáját mondják. (A viduj, bűnvallomás mondásának szabályát 1. lej. 131:9.). 7. Ügyeljenek nagyon arra, hogy a szlichotnak és a félelmes szent napoknak előimádkozójául olyan embert válasszanak, aki erre méltó és nagy a Tóratudásban és jótevésben,- amennyiben csak lehet ilyet találni, - kell, hogy már harmincéves legyen, mert akkor már lecsillapodott ifjúsága heves vére és alázatos a szíve és kell, hogy nős is legyen és legyenek gyermekei, mert az a szívét önti ki és szíve mélységéből ejti ki a könyörgéseket. Hasonlóan válogassák meg gondosan a tokéát, aki ros hásáná (újév) napján a sofár kürtöt fújja, szintúgy azt, aki a sofárt fúvónak a hangokat diktálja, hogy Tóratudók és istenfélők legyenek, amenynyire csak lehet közöttük ilyet találni. Általában minden zsidó alkalmas minderre, akit a község ilyennek elfogad. Ha azt látja, hogy a megbízatása viszályt keltene, tartózkodjék tőle akkor is, ha a másik erre nem is érdemes. 8. Ki az apját vagy az anyját gyászolja, gyásza éve egész tizenkét havában ne legyen ros hásáná és jóm kipur napján a közösség előimádkozója, kivéve ha erre nincs ott olyan érdemes mint ő. Más rokonát gyászoló