Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2011)
Szimchát Tóra - A Tóra örömünnepe
135 Szimchát Tóra: Chászid filozófia feldolgozhat, de van másik dimenziója is, és ez határtalan, minden emberi megértésen túl van. A Tóra e korlátlan dimenziója az igazi lényege, mert: ״Az Isten és az Ő Tórája egyek.”193 Amint az Isten korlátok nélküli létező, meghalad minden határt és rr kötöttséget, olyan az O Tórája is, mely az emberi értelem minden korlátját túlhaladja. Ennek megfelelően tehát az embernek a Tórával való kapcsolatában tükröződnie kell ennek a korlátlanságnak. Ezért jelentették ki őseink, amikor a Tóra adatott a Sínai-hegyen:194 ״Náásze venismá” - azaz: ״Megtesszük, és meghallgatjuk.” Ezzel az értelmet mintegy méghaladva kötelezték el magukat az Isten akaratának: ez az elkötelezettség ugyanis nem függ a megértésünk aktuális szintjétől. Minthogy előbb az mondatott ki: ״Náásze”, azaz: ״Megtesszük”, nyilvánvalóvá tették ezzel, hogy az Isten akaratát követő engedelmességünk feltétel nélküli. A Tóra megértésének intellektuális dimenziója létfontosságú, de nem önmagában képezi annak lényegét. Azért, hogy az ember kapcsolatba kerülhessen az istenséggel, a korlátlan messzeségben lakozó Tóra alászállt, értelmes gondolatok, törvények és elvek formájában megnyilvánult, hogy tanulmányozható és felfogható legyen, és hogy az életünkre alkalmazni tudjuk. De ezek mégis csak külső dimenziói a Tórának, nem pedig a legbelső lényege.195 A Tóra dimenzióinak intellektuális kategóriákba öltöztetése része a folyamatnak, melynek révén az Isten kapcsolatba lép az emberrel. A Szimchát Torá alkalmával ugyanakkor az ember nyúl ki az Isten felé, és igyekszik kapcsolatba lépni a Tórának azon aspektusával, mely az Istennel egy. Ez megkívánja tőlünk, hogy túllépjünk azokon a kötöttségeken, melyeket az értelmes észhasználat pányváz az emberre. Éppenséggel ez történik meg akkor, amikor a zsidó hívő táncra perdül a Tóra-tekerccsel a Szimchát Torá idején.196 193 Zohár I:24a, II:60a. Lásd még Tánjá 4. és 23. fejezetek. 194 Széf er Smot 24:7; Sábát 88 a. 195 Ebből a nézőpontból tekintve nincs különbség aközött, ahogyan egy gyérmek tanulmányoz egy verset a Chumásbó\, és ahogyan egy Tóra-tudós értekezik valamely talmudi témáról. Mindkettő olyan eszközökkel él, melyeket az Isten alkotott, hogy lehetővé tegye az embernek a vele való kapcsolatot. Mindkét tapasztalat lényege túlmutat azon, hogy az eszköz egyszerű-e avagy bonyolult, a fontos az a belső összeköttetés az Istennel, amit létrehoz. 196 Az ünnep elmúltával természetesen úgy kell visszatérnünk a Tóra módszerés tanulmányozásához, hogy ez a lényegi kapocs, amit megtapasztaltunk, részévé váljon az értelmi folyamatainknak, a gondolkodásunknak. A hákáfot szokás szerint
