Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2011)

Szimchát Tóra - A Tóra örömünnepe

123

Maimonidész: A tfilin, a mezuzá és a Tóra-tekercs szablyai

10. fejezet

A kóser Tóra tekercs Az érvényesség feltételei

1. §. Kimondhatjuk tehát, hogy húsz olyan feltétel van, amelyek mindegyike külön-külön is érvénytelenítheti a Tóra-tekercset. Ha egy tekercsben ezek bármelyike kimutatható, a tekercs nem hordozza a Tóratekercs szentségét, hanem a gyermekek oktatására által használt Biblia könyvnek tekintendő. Nyilvános Tóra-olvasásra nem használható.

Ezek az érvénytelenítő feltételek a következők:

a) a tekercset nem kóser állatból készített pergamenre írták;

b) a tekercset kóser állatból készített pergamenre írták, de a bőr cserzése elmaradt;

c) olyan pergamenre írták, amelyet nem Tóra-tekerecs céljából cserzettek;

d) a pergamennek arra az oldalára írták, amely nem megfelelő az írásra, azaz a gyilen a hús felöli oldalra, vagy a kláfon a szőr felőli oldalra;

e) részben gvilre, részben pedig kláffa írták;

f) duchszusztoszra írták191;

g) megvonalazatlan pergamenre írták;

h) nem maradandó fekete tintával, hanem mással írták;

i) valamilyen más [nem héber] nyelven írták;

j) hitetlen írta, vagy mások, akik nem megfelőek az írásra;

k) az Örökkévaló neveit áhítat nélkül írták le;

l) akár csak egyetlen betű is kimaradt;

m) akár csak egyetlen betűt is hozzátettek;

n) egy betű egy másikhoz ér;

o) egy betű formája annyira eltorzult, hogy nem lehet elolvasni, vagy más betűnek olvasható. Ez akkor is érvényes, ha már eredetileg ilyen volt, és akkor is, ha szakadás, lyukadás vagy kopás miatt lett ilyen;

1g1 Lásd a 185. lábjegyzetet.