Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2009)

Jom kipur - Az engesztelés napja

73 Maimonidész: A megtérés szabályai lévőkhöz csatlakozik. Az ilyen embert az egész Tórával szembeni hiteha­­gyónak nevezhetjük. 10. §. A másokat bűnre való csábítóknál nem teszünk különbséget sú­­lyosabb vagy kisebb bűnesetek között. Akár súlyos bűnre csábít, úgy mint egykor Jerobeam115, Cádok és Baetheus, vagy pedig könnyebb micvák megszegésére késztet. Akár kényszerítő formában cselekszi, úgy mint Menasse Izrael királya116, aki embereket ölt, hogy bálványimádatra kény­­szerítsen, akár csak megtévesztéssel tántorít el a jó követésétől. 11. §. Aki különválik a közösségtől, ha nem is azért, hogy bűnt kö­­vessen, csak távoltartja magát a közösségtől, és nem a körükben végzi Isten parancsolatait. Nem vesz részt fájdalmukban, nem osztozik böjtjeik­­ben, a maga útján halad, mintha nem is hozzájuk tartozna - ez elegendő ok arra, hogy a túlvilági élet javaiban ne részesülhessen. Aki kérkedve követi el bűneit, úgy mint Jójákim, legyen az köny­­nyebb, vagy súlyosabb. Az ilyen embert a Tóra becsmérlőjének, félrema­­gyarázójának nevezzük, mert szégyen nélkül, gőgős megvetéssel tagadja meg és fordul el Tőle. 12. §. Kétféle áruló van: Aki pogányok kezére adja társát, hogy meg­­öljék, vagy megverjék és aki a társa értékeit szolgáltatja át pogányok ke­­zére. (A törvényt nem tisztelő erőszakos emberek is pogánynak számíta­­nak.) A besúgók nem részesülnek a túlvilági boldogságban. 13. §. Aki erőszakos eszközökkel viseli a közösség feletti tisztét, az egyéni érdekből ébreszt félelmet a közösségben, mert a saját tekintélyé­­nek emelése céljából erőszakoskodik, hogy mindenki rettegjen tőle. Va­­lamikor a bálványimádó királyok cselekedtek így. 14. §. Az itt felsorolt huszonnégy bűnöző bérmelyike, tartozzon bár Izrael közösségéhez, nem részesülhet a túlvilági boldogságban. De a fel­­soroltakon kívül vannak még könnyebb bűnök, melyekről azt mondják bölcseink, hogy aki azokat megteszi túlvilágát elveszti. Akik külön nevet adnak társuknak, akik gúnynevükön szólítják őket, vagy nyilvánosan megszégyenítik, akik felebarátjuk megszégyenítésével dicsekednek és azzal akarnának föléjük emelkedni, akik a talmudi bölcseket sértegetik, mestereiket ócsárolják, akik az ünnepeket és vallási szokásokat könnye­­dén veszik, végül akik a szent áldozatokat becsmérlik. Mindezektől csak akkor vonják meg a túlvilági életet, ha nem térnek meg, de ha még a haláluk előtt megtérnek, akkor ők is a túlvilági élet ré­115 2Királyok 17:21. 116 Uo. 21:16.

Next

/
Thumbnails
Contents