Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2009)

Ros Hásáná - A zsidó újév

35 Ros hásáná: Chászid filozófia Ros hásáná: Az ember teremtése ״E napon jött létre a világ” Ros Hásáná a világ teremtését idézi fel, miként az imában is elhang­­zik: ״E napon jött létre a világ”22. Bölcseink szerint23 a világ Elül hónap 25. napján teremtetett, ezért Ros Hásáná valójában a teremtés hatodik napja, az a nap, amikor az Örökkévaló megteremtette az embert. Miért az ember, s nem az egész világ megteremtésére emlékezünk? Ez roppant furcsa, hiszen a világ teremtésének első napja mutatja az Örökké­­való mindenhatóságát, azt, hogy a semmiből hozott létre valamit. Csupán az Örökkévaló esszenciája - ami minden szempontból határtalan - képes létezőt teremteni az anyagtalan űrből. Elül hónap 25. napját, a világ létezésének első napját, a Tóra jóm ehádnak (״egy nap”) nevezi és nem jóm ráonnak (״első nap”). A Tóra így érzékelteti, hogy a teremtés első napján az Örökkévaló ״egyedül volt saját világában”24. Bár már létezett a teremtett világ, nem vált még külön Teremtőjétől: a világ még egy volt az Örökkévalóval. Az örökkévaló uralmának tudatos elfogadása A teremtés első napjának minden különlegessége ellenére, Ros Hásáná felülmúlja Elül hónap 25. napját. Ennek oka, hogy az ember meg­­teremtése újfajta, mélyebb kapcsolatot hozott létre a Teremtő és a terem­­tett világ között. A fizikai és szellemi tartományokban élő valamennyi lény közül csupán az ember az, amelyik szabadon dönthet, hogy elfogadja-e az Örökkévaló uralmát. Csak az ember Istenhez fűződő viszonya tudatos döntés és a sza­­bad akarat eredménye. Annak dacára, hogy a világegyetem valamennyi lényét az Örökkévaló teremtette, részükről e kapcsolat elfogadása nem tudatos. A többi teremtmény Istenhez fűződő kapcsolata csupán abból fakad, hogy az Ő teremtményei. A kapcsolat nem saját elhatározásuk eredménye. Az ember megteremtésével az Örökkévaló létrehozta annak lehetőségét, hogy egysége önként ismertessen el, és akarata tudatosan fogadtasson el. A chászid gondolkodás az abszolút hatalom két fajtája - a zsarnokság és a királyság - példájával világítja meg az Örökkévaló emberhez, illetve a többi teremtményhez fűződő kapcsolata közötti különbséget: A zsarnok 22 Uo. 252. oldal 23 Midrás Vájikrá Rába 29:1. 24 Rási magyarázata 1Mózes 1:5 mondathoz.

Next

/
Thumbnails
Contents