Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2009)
Ünnepi törvények és szokások
A zsidó tudományok 176 rozottan kijelentette volna, visszaadás kötelezettsége mellett adja ajándékba. Ha a férj nincsen otthon és a nő akarja valakinek odaadni, hogy az eleget tegyen velők a kötelességének, már a gazda természetétől függ, hogy olyan ember-e, ki szigorúan veszi a jogát vagy nem. 9. Kik közösen vették az etrogot és a többi fajtát, bizonyára azzal a szándékkal vették, hogy a micvateljesítés idejére átadják egymásnak a maguk részének tulajdonjogát. Ezért az a szokás, hogy a hitközség vesz etrogot és az egész közönség eleget tesz vele a kötelességének. Akinek vagyoni ereje azonban azt megengedi, köteles hozzájárulni az etrog árához. Mindamellett jobb olyan egyén etrogjával eleget tenni, akinek mind a négy fajta növénye szép, mert az amit egyes ember enged át a felebarátja tulajdonába, mindig jobb. 10. Az első napon ne adják a lulávot és etrogot a kiskorúaknak, míg a nagyok mind fel nem vették, mert a kiskorú (fiúnál 13 éves meg egy napos, leánynál 12 éves meg egy napos koráig) a Tóra törvényei szerint maga birtokba vehet valamit, de tulajdonjogát át nem ruházhatja másra. 11. Az ünnep minden napján a muszaf ima után fel szokták vinni a széfer tórát az emelvényre és nyitva hagyják a frigy szekrényt a hosanosz elmondása utánig, amikor a széfertórát visszaviszik, akinek etrogja meg lulávja van a hosanosz mondása idején körüljárja velük azt az emelvényt, ahova a széfertórát felvitték. Minden napon egyszer járják körül, de a hetedik napon, - az hasánó rábba napja, valamennyi széfertórát kiveszik és viszik fel az emelvényre és hétszer járják körül a szentély emlékezetére, amelyben az ünnep minden napján egyszer, a hetedik napon hétszer kerülték meg az oltárt. A körmenetnél mindig jobbra kell menni, mert a széferTóra már az emelvényen van és a közönségnek arccal az emelvényen levő Széfer Tóra felé kell fordulni, mielőtt a körmenetet megkezdik és akkor észak van tőlük jobbra, azért a körmenetet északi irányban kézdik. Akinek etrogja és lulávja van és nem tart velők a körmenetben, nagyón rosszul cselekszik. Néhány helyen hósána rabba és Szimchát Tóra napján az a szokás, hogy miután valamennyi széfertórát kivették már frigyládából, égő gyertyát állítanak beléje (jelzésére annak, hogy a Tóra fény és amikor nincsen ottan Tóra, más fény kell). Nem helyes szokás és meg kell szüntetni, mert a frigyszekrényt tilos akár ideiglenesen is bármily nem szentséges dologra felhasználni. 12. Sábát napján nem tartanak körmenetet, mert a szentélyben sem jártak körül, azért nem is visznek fel széfertórát az emelvényre, hanem kinyitják és nyitva tartják a frigy szekrényt a hosanosz elmondása utánig. 13. Az a szokás, hogy akire az ünnepen gyász szakadt, ugyanúgy az atyját vagy anyját gyászoló a gyászév egész tizenkét havában nem megy
