Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó őszi Nagyünnepek - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 7. (Budapest, 2009)

Ünnepi törvények és szokások

157 Rabbi Slomo Ganzfried: A Sulchán Aruch kivonata papi áldáshoz nem elegendő és ezért most a csuklóig mossák meg a keze­­iket, kötelesek másodszor is elmondani a kézmosásra rendelt áldást. Miért is jobb, ha reggel a csuklóig mossák meg a kezüket, hogy ne legyenek kénytelenek később a bráchát megismételni. 5. Aki beteg, ha nincs is veszélyben, mosakodjék meg rendes módján. A menyecske házassága első harminc napján belül mossa meg az arcát is, hogy az ura előtt csúnyának ne tűnjék. 6. Aki - mitől Isten óvjon! - látja, hogy rajta Jóm kipur napján éjjeli tisztátalanság esett meg, ha még nedves, törölje le valami kendővel, ha már megszáradt, csak a bemocskolt helyeket mossa le, mert ugyanaz a szabály áll rája, mint a székletre, de ne jobb ruhadarabbal mossa le, hogy ki ne facsarja. Tilos a mikvában alámerülnie, még ha máskülönben az esz­­tendő minden napján szokott is a mikvában fürödni. Közölje baját egy Tóratudóssal, hogy mi esett meg vele a félelmetes és szentséges napon, az majd kioktatja, mit kell tennie, hogy megbocsáttassék neki és sokáig él­­jen. 7. A test kenése tilos még piszok eltávolítása céljából is, akár testé­­nek bármelyik részén is. De a beteg, ha nincs is veszélyben, bekenheti magát rendes szokása szerint. Akinek kiütései vannak, - mivel a mi or­­szágainkban az egészséges emberek nem szokták kenni magukat, - tilos a szent napon magát bekennie, mivel nyilvánvaló, hogy csak orvoslás cél­­jából teszi. 8. A bőrcipő felvétele tilos, némelyek még az olyan faszandálnak a fölvevését is megtiltják, mely nincsen, bőrrel bevonva, de nádból, vagy szalmából fonottat, vagy posztóból készültet szabad felvenni. A bőrcipő felvételének tilalmát még szigorúbban kell venni akkor is, ha iszapos, sá­­ros, vagy agyagos helyen, sőt ha nemzsidók közt is kell járnia, de ha na­­gyón nehezére esik iszapos, sáros vagy agyagos helyen bőrcipő nélkül járni, vegyen fel olyan cipőt, melynek nincsen sarka, vagy ha csak sarkos cipője van, vegye a ballábára valót a jobb lábára és a jobb lábára valót a balra, ha elütnek egymástól. A zsinagóga ajtaja előtt azonban vesse le és rejtse el azokat és ügyeljen arra, hogy se a levételnél, sem a felvételnél ne érintse puszta kézzel a cipőket, mert különben meg kell mosnia kezeit. 9. Szabad állani párnákon és takarókon, még ha bőrből vannak is, de az Ámidát helyettesítő ima mondása idején tilos bármin állani. Aki köny­­nyen megfázik, meghűl, annak szabad némi fűre állani. 10. Minden beteg embernek, ha nincs is veszélyben, vagy akinek a lába sebes, és ugyanígy a nőnek gyermeke szülése után harminc napon belül szabad cipőt felvenniök.

Next

/
Thumbnails
Contents