Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A zsidó vallás tizenhárom hitelve - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 6/2. (Budapest, 2008)

8. A Tóra isteni eredetű

8. A Tóra isteni eredetű 214 hónapjait kell ezen érteni, akik között éltek, vagy a szíriaiak, azaz a Kaldeusok hónap­­jai, mivel ők Ábrahámmal együtt éltek Ur־Kasdimban; avagy a Nap-hónapokra vagy a Hold-hónapokra vagy a Hold-évekre kell vonatkoztatni, hogy aztán azokat összhangba hozzák a Nap-évekkel, mint ahogyan ez történik a szökőévekben. Szeretném, ha minderről meggyőznének engem a karaiták, válaszolva erre és a ha­­sonló kérdésekre. Ebben az esetben csatlakoznék irányzatukhoz. Én is híve vagyok a micvák megtartásának, és szeretném, ha kérdéseimre meggyőző választ tudnának adni: mely állatok vannak megengedve; mi az értelme a levágásuknak; ez [levágásuk] leszú­­rásból vagy leölésből áll-e; hogyan kell azt helyesen csinálni; miért tilos az izraeliták számára az, amit nem zsidók vágtak le. Mi történik a levágás és a lenyúzás között; és így tovább a többi cselekményen át. Szeretném, ha fölvilágosítanának a megtiltott zsír­­ról, mivel az a gyomorban és a belsőségekben érintkezik azzal, ami meg van engedve, és így tovább a hús megtisztításával kapcsolatban. Adja meg nekem a megengedett és a meg nem engedett zsír határát úgy, hogy ebben ne legyen különbség köztem és a társam között. A számukra megengedett és tiltott [zsírnak] van-e határa? Egyikük esetleg csak a farok végét különíti el, a másik esetleg a [farok] teljes hátsó részét. Szeretném, ha föl­­világosítással szolgálnának a megengedett és a tilos madárról, kivéve az ismerteket, azaz a galambot és a gerlét. Ki tudja, hogy a kakast, a libát, kacsát és a foglyot nem a tisztátalanok közé kell-e számítani? Szeretném, ha meghatározná: senki se hagyja el helyét [szombaton]; vajon szobá­­ját, vagy házát, vagy tulajdonát jelenti-e, ha abban több ház van, avagy utcáját, lakóne­­gyedét, esetleg városát, városa határát kell rajta érteni, mivel a szó "helyét" minderre vonatkozhat, sőt még ennél is többet jelenthet. Szeretném, hogyha megadnák nekem annak a meghatározását, hogy milyen munka tilos szombaton, milyen toll és tintatartó tilos a Tóra [szövegének] javításakor, mi teszi megengedhetővé egy nehéz könyv vagy asztal megemelését, a vendégek egyéb tekin­­tetben való ellátását mindavval, ami általában a vendéglátó kötelessége, ha vendégül látja őket. Mindezt a pihenőnapon, amikor ő maga kiszolgálásuk terhét és még annál is többet [kénytelen] magára vállalni [a házban lévő] nőkkel együtt, akikről írva van: pi­­henjen szolgád és szolgálólányod úgy, mint te. Ezért van megtiltva a gójok lován való lovaglás szombaton, ezért van megtiltva a kereskedés. Szeretném, ha az "ezek pedig azok a rendeletek"369 és a mikor hadba mész ellensé­­geid ellen [versekben! szereplő gondolatok alapján két ellenfél között igazságot tenne, hiszen ami a legvilágosabb a Tórában, az problematikus, nem szólva arról a nehézség­­ről, hogy a magyarázat mindig a szájbeli hagyományon nyugodott. Szeretném látni, hogy miként dönt és ítél minden öröklési ügyben a Celáfchád lányai történetének az alapján,370 hogyan [dönt] a körülmetélés, a cicit és a lombsátor ügyében. Magyarázza meg nekem, honnan származik Isten imádásának kötelessége, honnan veszi, hogy a ha- Iái után van boldogság és kín, jutalom és büntetés, hogyan ítélnek az ellentmondó tör­­vények esetében, mint például a szombaton történő körülmetélés, a pesah-áldozat szom­­baton, melyik törvény engedjen a másiknak stb. Mindezeket hosszú lenne összességük­­ben előszámlálni, hát még részleteikben. Hallottál-e, kazárok királya, a karaitáknak akár egy könyvéről is, amelyik az említett problémák valamelyikét kellően megalapozott, elfogadott hagyománnyal tárgyalja, és amelyben nincs közöttük nézeteltérés a 369 370

Next

/
Thumbnails
Contents