Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)
2. Talmud
77 Talmud étkezésre elegendő is87. Ezek az emberek azért vihetik ki az ételt, mert annak nincs tulajdonosa. Ez olyan istenfélő emberekre vonatkozik, akik nem akarnak más kárából hasznot húzni. Mivel tudják, hogy a tulajdonos nem a maga jószántából nyilvánítóttá gazdátlannak azokat a dolgokat, ezért mindent visszavisznek neki. Azt azonban nem kívánják, hogy a fáradozásuk ne nyerjen jutalmat, ezért a misna arra tanít minket, hogy ha alaposan járatosak a törvényben, akkor tudják, hogy ezért a fáradságukért fizetséget kérhetnek88, azért, mert megszerezték ugyan a gazdátlan státusú dolgokat, de ezeket most visszaadnak. Szombat után elszámolhatnak vele, azaz elfogadhatnak egy bizonyos összeget a fáradozásukért. 43. §. Hova mentsék őket (mármint az étel-italt)? Az udvarra, ahol van éruv, mivel a Bölcsek szigorúbbak voltak az étel esetében, mint a szent iratoknál. Ben Btérá azt mondja: Még akkor is szabad ételt udvarra menteni, ha az udvaron nincs éruv. A háláchá az első véleményt fogadja el. 4. misna Ruhák mentése 44. §. És oda, a fent említett udvarra viheti az ember minden dolgát, amely arra a szombatra kell neki, és viselhet mindent, amit tud, beburkolhatja magát mindenbe, amibe be tudja burkolni magát89. 45. §. Rabbi Joszé azt mondja: az illető egyszerre csak tizennyolc ruhadarabot vihet ki, mert ennyi ruhadarabot szokás viselni hétköznap90, és visszamehét és kivihet több fordulóval, amennyit csak bír, tehát annyi ruhát menthet meg amennyit csak tud. Mondhatja is a többieknek: ״Gyertek, és mentsetek velem!”91 87 Van olyan vélemény, miszerint más emberek több edénnyel is vihetnek, és többször is visszamehetnek menteni, mert ők nem zavarodnak össze, és nem kell attól tartani, hogy eloltják a tüzet (Máh ár it; lásd Toszáfot Jóm Tov). 88 Ez ugyanis nem szombati bérmunka, mivel eredetileg nem ezért jöttek menteni. 89 Az egyik vélemény szerint, mivel a ruhadarabokat magára öltve viszi ki, rrjég egy olyan udvarra is kiviheti őket, amelyen nem csináltak éruvot. Egyes vélemények szerint ez egy független mondat, és nem vonatkoztatható az ״És odaviheti...”-re. Egy másik vélemény szerint még ruhadarabokat sem szabad olyan udvarra kivinni, amelyen nem csináltak éruvot, hanem csak olyanra, amelyen csináltak (lásd Toszáfot Rabbi Akivá Eiger). 90 A Talmud ezeket a Sábát 120a-ban sorolja fel: 1. zakó, 2. szvetter, 3. bőröv, 4. alsónadrág, 5. ing, 6. öv, 7, kipa, 8. kalap, 9-10. egy pár cipő,11-12 ׳. egy pár zokni, 1314־. egy pár kesztyű, 15-16. egy pár törlőkendő, 17. Tálit (imasál), 18. sál. 91 Az étel mentésével kapcsolatban az előző misna azt tanította, hogy ״Gyertek, és mentsetek magatoknak'.”, és nem azt, hogy ״Gyertek, és mentsetek velem1” A megfogalmazás azért más, mert ha ételről van szó, előfordulhat, hogy a többiek törvényi státusa nem azonos a károsultéval, azaz például ha a károsult még nem evett aznap, a többiek viszont igen, akkor nyilvánvaló, hogy a károsult többet menthet, mint a többiek, és viszont. A ru
