Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)
2. Talmud
A zsidó tudományok 70 amelyeknek más-más tulajdonosuk van. A misna azt tanítja, hogy erűvé chácerot-tál81 szabad egyik hajóról a másikra átvinni valamit. Ha azonban nincsenek egymáshoz kötve, akkor még ha közel vannak is egymáshoz, nem szabad egyikről a másikra vinni semmit, mert akkor külön vannak és tenger választja el egymástól őket, ilyenformán az éruv nem érvényes. A rabbinikus törvény tiltja, hogy egy tárgyat egy magánterületről a másikra kármelittn keresztül átvigyenek, és ilyen esetre nem érvényes az éruvé chácerot. 6. misna Félig szándékos szombatszegés 14. §. Ha valaki elhajít valamit szombaton, mert megfeledkezik arról, hogy szombat van, és miután a tárgy elhagyta a kezét, de még nem ért földet, eszébe jut, hogy szombat van. A cselekedet első része, a tárgy eltávolítása feledékenység folytán történt, de az illetőnek a cselekedet befejezésekor eszébe jutott, hogy szombat van. A kő azonban nem esik a földre, mert: vagy valaki elkapja, azaz egy másik ember a helyét elhagyva megfogja a levegőben. Ilyen esetben a tevékenységet ketten hajtják végre; vagy ha egy kutya elkapja a szájával, ez esetben, mivel a hajító embernek nem állt szándékában a kutyával elkaparni a tárgyat, nem beszélhetünk a tárgy megállapodásáról, mivel egy kutya szája nem négyszer négy könyök nagyságú terület; vagy ha a tárgy elég a levegőben, mielőtt a földre esne, az illető egyik esetben sem kötelezhető bűnáldozatra. 15. §. Ha valaki azért hajított szombaton, megfeledkezve róla, hogy szombat van, hogy akár embernek, akár állatnak sérülést okozzon, akkor büntetendö, mert az, aki szombaton sérülést okoz, az büntetendő82, de még a sérülés előidézése előtt eszébe jut, hogy szombat van, az nem büntetendő, még bűnáldozattal sem mivel a cselekedet elkezdése akaratlan, a befejezése pedig tudatos volt. 16. §. Ez az általános szabály: a bűnáldozatra csak akkor büntethető valaki, ha mind a kezdés, mind a befejezés akaratlan volt. De ha a kezdés aka-81 Éruvé chácéjrot, udvar-éruv: A külön-külön otthonokat egységbe tömörítő érúv, amihez minden otthon ad egy-egy darab kenyeret. E nélkül mindegyik otthon lakóinak magántulajdona, és az udvar mindenki tulajdona volna. Ennek folytán ti házak között illetve az udvaron keresztül történő mozgatás hasonlítana a magánterület és a közterület közötti mozgatást tiltó bibliai parancsra. Egy bekerített udvaron viszont, még ha nincs is rajta éruv, mindent szabad vinni, ami a szombat bejövetelekor ott volt, mivel az udvar törvényi státusza magánterület. 82 Lásd 14:1.
