Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)
2. Talmud
65 Talmud 1. misna A hajítás törvénye Ez a misna az egyik területről a másik területre szállítás munkájának származékáról, a hajításról szól, és arra tanít, hogy bár az illető, aki hajít, csak kiszakit a környezetéből valamit, míg a másik területen történő elhelyezés mintegy magától megy végbe, ennek ellenére az illető büntetendő, mivel az elhelyezés a hajítás közvetlen következménye. 3. §. Ha valaki egy tárgyat egy magánterületről közterületre, vagy közterületről magánterületre hajít szombaton, akkor büntetendő, mivel a hajítás a szállítás származéka. 4. §. Ha valaki úgy dob valamit magánterületről magánterületre, hogy a kettő között közterület van - az esetben a Bölcsek nincsenek egy véleményen: rabbi Ákivá büntetendőnek nyilvánítja, mondván: mivel keresztülhalad a közterület légterén, ezért úgy tekintendő, mintha megállapodott volna rajta. A Gömárá elmagyarázza, hogy rabbi Ákivá olyan esetre gondolt, amikor a tárgyat tíz tefáchnál alacsonyabban hajították át, mivel - mondja - ״a beburkoltság ugyanaz, mint a megállapodottság”, azaz ha valamit tíz tefáchnál alacsonyabban vesz körül a közterület levegője, akkor az úgy tekintendő, mintha a közterületen feküdne. A Bölcsek azonban felmentik. Véleményük szerint ״beburkolva lenni nem ugyanaz, mint nyugodni”, azaz bár a tárgyat körülvette a közterület légtere, a jogi státusa mégsem ugyanaz, mint a közterületen fekvő tárgyé. Ha viszont a tárgy tíz tefáchnál magasabban halad át a közterületen - és az a rész már mákom ptur -, akkor még rabbi Ákivá is úgy tartja, hogy az illető a hajitás miatt nem büntetendő. 2. misna Az átnyújtás és a hajítás Ez a misna az előző folytatása, és a Bölcsek ottani szavainak befejezése:
