Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)

2. Talmud

A zsidó tudományok 58 több szombaton többször végezte is, akkor is csak egyetlen bünáldozatot köteles miatta bemutatni. Aki sok tevékenységet folytat ugyanabban a tevékenységi körben, azaz egy bizonyos fő kategóriába és a származékai közé tartozó tevékenységet folyta­­tott a tilalomról mit sem tudva, hogy tilalmakat szegett meg - például ültetett, szőlővesszőt hajlított, oltott, ami mind a vetés származéka az csak egyetlen bűnáldozatot köteles bemutatni, de ha két fő kategória két különböző szárma­­zékát végezte, például vetést öntözött (a vetés származéka) és gyümölcsöt szedett (a kaszálás származéka), az kétféle fő kategóriába tartozó tevékenységnek felel meg, és mindkettőért külön büntetendő. 2. misna A tiltott munkák 39 fő kategóriája A bevezetőben említettük már, hogy a Sátor felállítása érdekében végezett tevékenységek azonosak a szombaton tilalmas tevékenységi körökkel. Másfajta tevékenységek, amelyek csak hasonlítanak a fő tevékenységi körökre, ezek szár­­mazékaihoz soroltatnak. Ezeknek a származékoknak törvényi értelemben ugyan­­az a státusuk, mint a fő kategóriáknak. 2. §. A fő tevékenységek [möláchá] száma egy híján negyven72 * és ezek a következők: ערוזה - vetés - ez a fő tevékenységi kör a következő származékokat tártál­­mázzá: ültetés, szőlővessző hajlítás, oltás, metszés (ágak levágása egy fáról an­­nak érdekében, hogy a fa jobban növekedjen és vastagodjon), magvak öntözése; שרוחה - szántás7' és származékai: ásás, gödrök feltöltése és minden talajja­­vító munka; רצוקה - kaszálás és származékai; a szőlő, datolya, olívabogyó, füge leszedése is. Hasonlóképpen a kaszálás származéka az is, ha bármit elszakítunk a növekedési pontjától; רמעמה - kévekötés - lekaszált gabonaszálak összegyűjtése vagy kazalba rakása. Származékai: gyümölcs vagy tűzifa szedése a növekedése helyén, és ha­­lomba hordása; fügék átfúrása és felfűzése, és hasonló műveletek; 72 A misna nem a harminckilences számot, hanem az ״egy híján negyven” kifejezést használja, mivel a Mákot traktátusban (3:10.) használt kifejezést veszi mintául. Ennek a körülírásnak a Mákotbw az az oka, hogy a Tórában (SMózts 25:3.) az áll: ״Negyven ütést verethet rá...”, és a hagyomány tanítása szerint ez egy híján negyvenet jelent (lásd Toszáfot Jóm Tov, amely további okokat is felsorol). ־ A misna a vetés után említi a szántást, jóllehet az ember általában előbb szánt és azután vet. Ezzel arra tanít minket, hogy ha valakinek kemény földje van és azt felszántot­­ta, bevetette majd szombaton újra felszántotta, akkor a második szántásért is büntetendő.

Next

/
Thumbnails
Contents