Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)
2. Talmud
A zsidó tudományok 58 több szombaton többször végezte is, akkor is csak egyetlen bünáldozatot köteles miatta bemutatni. Aki sok tevékenységet folytat ugyanabban a tevékenységi körben, azaz egy bizonyos fő kategóriába és a származékai közé tartozó tevékenységet folytatott a tilalomról mit sem tudva, hogy tilalmakat szegett meg - például ültetett, szőlővesszőt hajlított, oltott, ami mind a vetés származéka az csak egyetlen bűnáldozatot köteles bemutatni, de ha két fő kategória két különböző származékát végezte, például vetést öntözött (a vetés származéka) és gyümölcsöt szedett (a kaszálás származéka), az kétféle fő kategóriába tartozó tevékenységnek felel meg, és mindkettőért külön büntetendő. 2. misna A tiltott munkák 39 fő kategóriája A bevezetőben említettük már, hogy a Sátor felállítása érdekében végezett tevékenységek azonosak a szombaton tilalmas tevékenységi körökkel. Másfajta tevékenységek, amelyek csak hasonlítanak a fő tevékenységi körökre, ezek származékaihoz soroltatnak. Ezeknek a származékoknak törvényi értelemben ugyanaz a státusuk, mint a fő kategóriáknak. 2. §. A fő tevékenységek [möláchá] száma egy híján negyven72 * és ezek a következők: ערוזה - vetés - ez a fő tevékenységi kör a következő származékokat tártálmázzá: ültetés, szőlővessző hajlítás, oltás, metszés (ágak levágása egy fáról annak érdekében, hogy a fa jobban növekedjen és vastagodjon), magvak öntözése; שרוחה - szántás7' és származékai: ásás, gödrök feltöltése és minden talajjavító munka; רצוקה - kaszálás és származékai; a szőlő, datolya, olívabogyó, füge leszedése is. Hasonlóképpen a kaszálás származéka az is, ha bármit elszakítunk a növekedési pontjától; רמעמה - kévekötés - lekaszált gabonaszálak összegyűjtése vagy kazalba rakása. Származékai: gyümölcs vagy tűzifa szedése a növekedése helyén, és halomba hordása; fügék átfúrása és felfűzése, és hasonló műveletek; 72 A misna nem a harminckilences számot, hanem az ״egy híján negyven” kifejezést használja, mivel a Mákot traktátusban (3:10.) használt kifejezést veszi mintául. Ennek a körülírásnak a Mákotbw az az oka, hogy a Tórában (SMózts 25:3.) az áll: ״Negyven ütést verethet rá...”, és a hagyomány tanítása szerint ez egy híján negyvenet jelent (lásd Toszáfot Jóm Tov, amely további okokat is felsorol). ־ A misna a vetés után említi a szántást, jóllehet az ember általában előbb szánt és azután vet. Ezzel arra tanít minket, hogy ha valakinek kemény földje van és azt felszántotta, bevetette majd szombaton újra felszántotta, akkor a második szántásért is büntetendő.
