Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): A szombat parancsa - Zsidó tudományok. Fejezetek a klasszikus forrásokból 2. (Budapest, 2006)
1. Biblia
13 Biblia 20. És elnevezte az ember az ő feleségét Chavvának (Éva), mert ő volt anyja minden élőnek. 21. És készített az Örökkévaló Isten az embernek és feleségének bőrköntösöket és felöltöztette őket. A kiűzetés Édenből 22. És mondta az Örökkévaló Isten: íme, az ember olyan lett, mint bármelyik közülünk, tudván jót és rosszat; most pedig, hogy ki ne nyújtsa kezét és vegyen az élet fájáról is, hogy egyék és örökké éljen! 23. Aki küldte tehát őt az Örökkévaló Isten Éden kertjéből, hogy megmunkálja a földet, melyből vétetett. 24. És elűzte az embert és elhelyezte az Éden kerttől keletre a kerubokat és a villógó kardot, mely körülforog, hogy megőrizzék az utat az élet fájához. Izsák megkötözése (!Mózes 22. fejezet) 22. fejezet 1. És történt ezen dolgok után, hogy az Isten megkísértette Ábrahámot és mondta neki: Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok. 2. És mondta (Isten): Vedd csak a te fiadat, a te egyetlenedet, akit szeretsz, Izsákot és menj el Mórijja földjére és áldozd fel ott égőáldozatul a hegyek egyikén, melyet majd mondok neked. 3. És fölkelt Ábrahám kora reggel, fölnyergelte szamarát, vette két legényét maga mellé és Izsákot, az ő fiát; hasogatott az égőáldozathoz való fát, föl kerekedett és elment azon helyre, melyet az Isten neki mondott. 4. A harmadik napon fölvetette Ábrahám szemeit és látta a helyet távolról. 5. És mondta Ábrahám az ő legényeinek: Maradjatok ti itt a szamárral, én pedig és a fiú elmegyünk odáig, hogy leboruljunk; azután visszatérünk hozzátok. 6. És vette Ábrahám az égőáldozathoz való fát, föltette Izsákra, az ő fiára és kezébe vette a tüzet, meg a kést; és mentek ketten együtt. 7. És mondta Izsák Ábrahámnak, az ő atyjának és mondta: Atyám! Az mondta: Itt vagyok, fiam. És ő mondta: íme, a tűz és a fa, de hol van a bárány az égőáldozatra? 8. És mondta Ábrahám: Isten fogja kiszemelni maganak a bárányt az égőáldozatra, fiam; és mentek ketten együtt. 9. Midőn elérkeztek azon helyre, melyet Isten mondott neki, fölépítette ott Ábrahám az oltárt, elrendezte a fát, összekötözte Izsákot, az ő fiát és föltette az oltárra a fa fölé; 10. és kinyújtotta Ábrahám a kezét, vette a kést, hogy levágja az ő fiát. 11. Akkor szólítóttá őt az Örökkévaló angyala az égből és mondta: Ábrahám! Ábrahám! És ő mondta: Itt vagyok. 12. És mondta: Ne nyújtsd ki kezedet a fiúra és ne tégy neki semmit, mert most tudom, hogy istenfélő vagy és nem vontad meg fiadat, a te egyetlenedet tőlem. 13. Ábrahám pedig fölvetette szemeit és látta, hogy íme, egy kos mögötte megakadt a bozótban szarvaival; és odament Ábrahám, elvette a kost és föláldozta égőáldozatul fia helyett. 14. És elnevezte Ábrahám ama helyet: Az Örökkévaló lát, ahogy mondják ma is: Az Örökkévaló hegyén fog megjelen־ ni. 15. Az Örökkévaló angyala pedig szólította Ábrahámot másodszor az égből, 16. és mondta: Énmagamra esküszöm, - úgymond az Örökkévaló - mivelhogy
