Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)

III. Rész. Berlintől Hamburgig. Az első reform-konzervatív zsidó vallási polémia Európában, a rabbinikus irodalom tükrében

Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 82 A nacionalizmus ideológiájának keletkezése együtt járt a nemzetállamok kialakulásával, és a nemezetté válás széles törté­­neti folyamatával kapcsolódott össze, így tehát a felvilágosodás­­hoz hasonlóan a francia forradalommal és a feudális rendek megbomlásával szokták összekapcsolni. A NACIONALIZMUS HATÁSA A ZSIDÓK EMANCIPÁCIÓJÁRA A zsidóság szempontjából a nacionalizmus kihívást jelentett emancipációjuk és öndefiníciójuk kérdésében. Az egyenlő jogo­­kát biztosító nemzetek ugyanis elvárták az emancipált zsidóság­­tói, hogy valamilyen formában a befogadó nemzet részévé válj a­­nak, ez pedig sok esetben egyfajta asszimilációs igényt jelentett. A nemzethez való azonosulás nacionalista elvekből fakadó ki­­tétele nem függ össze - sőt bizonyos értelemben ellenkezik5 - a szabadságjogok liberális elveivel, mégis megfigyelhetjük, hogy a legtöbb esetben vele párhuzamosan jelenik meg. Láthatjuk pél­­dául, hogy a szabadság és a liberális elvek szülőhazájában, Fran­­ciaországban a zsidóknak az egyenjogok kiérdemlése után nem­­sokkal egy ״szinhedriont"6 kellett létrehozniuk. Ez a zsidó böl­­csekből álló intézmény a vallás megreformálását és a környező társadalomhoz való asszimilációt volt hivatott egyengetni. És választ kellett hogy adjon - meg kellett, hogy feleljen - a befoga­­dó társadalom kérdéseire.7 Az újonnan formálódó ״nemzet” nem engedett a saját keblébe egyenlő jogokkal bíró, de nemzeti öntudat nélküli - vagy esetenként más nemzeti öntudattal élő - társadalmi réteget, népcsoportot. A POLITIKAI, ILLETVE A KULTURÁLIS NEMZETTUDAT A nemzeti érzésnek ezt a zsidók emancipációjára kifejtett hatá­­sát minden polgárosodó európai országban fellelhetjük. Fontos azonban kiemelnünk a zsidókhoz való visszonynak azt a nemze­

Next

/
Thumbnails
Contents