Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
II. Rész. Szakadás és egység példái a zsidó történelemben
75 II. rész. Szakadás és egység példái a zsidó történelemben HASZIDIZMUS MAGYARORSZÁGON23 A haszidizmus a Habsburg Birodalmon belül Galíciában, Magyarországon a keleti országrészben, az erdélyi és kárpátaljai területeken kezdett teret nyerni. Magyarországon már a 18. században éltek haszid beállítottságú rabbik-rebbék. Közülük leghíresebb a nagykállói Eizik Taub24. A magyar területeken élő szellemi vezetők mellett ekkor még nem igazán szerveződtek kitartó hívek. Inkább csodarabbikként tekintettek rájuk, mintsem egy irányzatot vezető, klasszikus értelemben vett haszid rebbére. A 19. században a magyarországi haszidok elsősorban a határon túli haszid rebbék követői voltak. Az első igazi magyar rebbe-dinasztiának a Sátoraljaújhelyen induló (később Máramaros-szigeten és Szatmáron tevékenykedő) Teitelbaum-dinasztia nevezhető. A karizmatikus Teitelbaum-rebbék óriási tömegeket vonzottak maguk köré, és saját jesiva iskolájukban különálló haszid tábort neveltek fel. Mindezek ellenére a haszidizmus klasszikus, vilnai ellenzőihez hasonló mitnágdim25 tábora jóval jelentéktelenebb volt, mint külföldön. Egyedül talán a földrajzi elhelyezkedése miatt is előtérbe kerülő sátoraljaújhelyi Lőw Jeremiás rabbi26 említendő, aki a haszidizmus magyarországi terjeszkedése heves ellenzőjének számított.27
