Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
Függelék
Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 344 Dátumok és fejlemények az emancipáció KÉRDÉSÉBEN Dubravitzky Simon törvénytervezetet terjeszt elő az emancipációra. A főrendek ezt korlátozták és a bevándorlás korlátozását is követelik. Az uralkodó nem járul hozzá a törvényhez, illetve módosította azt. Egyedüli fontos engedménye az új törvénynek - a bányavárosokon kívüli - szabad letelepedés. Az alsótábla elfogadja a városi polgárjogok megadását, de azt a felsőtábla elveti, sőt a korábban csak a király által megvétózott nem nemesi polgárjogokat sem fogadják el. V. Ferdinánd eltörli a türelmi adót, a tartozásból lecsökkentett 1,2 millió forintot a zsidóknak 5 év alatt kellett megfizetni. Ismét el van utasítva a zsidók városi polgárjogszerzése még egyéni úton is. A szabadságharc nevezetes 12 pontja magában kellett volna hogy foglalja a zsidók egyenlősítését is, csakhogy ez nem következik be. Országszerte pogromok alakulnak ki és felerősödnek az emancipáció elleni hangok. A politikai elit is enged a nyomásnak ״a haza egységének érdekében". A zsidóság nagy része aktívan részt vesz a forradalomban. Az országgyűlés az ״utolsó percben” elfogadja a Szemere Bertalan által előterjesztett törvényjavaslatot, amely négy pontból áll. Egy császári rendelet Magyarországra az osztrák polgári törvénykönyvet terjeszti ki, ennek érteimében zsidók csak külön engedéllyel és féltételekkel házasodhatnak. Egy császári rendelet megfosztja a zsidókat a birtokszerzés jogától. Egy császári rendelet megengedi zsidóknak keresztény inasok tartását. 1840. márc. 9. 1840. évi XXIX. törvénycikk 1843-1844. évi országgyűlés 1846. júl. 27. 1847-1848. utolsó rendi országgyűlés 1848-1849. szabadságharc 1849. júl. 28. 1852. nov. 2. 1853. okt. 2. 1859. nov. 22.
