Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)

I. Rész. Az Írott Tan és a Szóbeli Tan

33

I. rész. Az Írott Tan és a Szóbeli Tan

nép végső diaszpórába kerüléséig - abban is megmutatkozik, hogy a Szóbeli Tan, miként nevében is benne van, nincs papírra vetve.

A SZÓBELI TAN HÁROM ÖSSZETEVŐJE

A Szóbeli Tan eddig taglalt jellemzője az írott Tan értelmezése volt. Van azonban a Szóbeli Tannak két további alkotó eleme: a hagyomány és a rabbinikus rendeletek.

Összefoglalva tehát a Szóbeli Tan három részre osztható: 1. az írott Tan értelmezése, 2. a hagyomány útján fennmaradt Mózesi törvény és 3. a nemzedékenként hozott rabbinikus rendeletek.

Részletesebben:

1. Az írott Tan értelmezése: A Tóra szövege szent és megfogalmazásában minden betűnek megvan a maga helye, nincsenek benne véletlen nyelvtani hibák, tartalmi hiányosságok vagy ellentmondások. Ebből kifolyólag a Tóra szövegéből - az első olvasatra nem is észlelhető - részletekre következtethetünk racionális úton. A racionális következtetéseknek is megvannak a maguk keretei és szabályai. Van10 ugyanis 13 logikai szabály11, melyeknek alkalmazása a szöveg értelmezésében megengedett. Ezek a szabályok a szöveg ״használati utasításaiként” alkalmazandóak.

Ilyen logikai szabály például a ״könnyebbről nehezebbre” való következtetés elve: A Tóra semmit sem ír fölöslegesen. Elég egy ״könnyebb dolgot” megtiltania, hogy a ״nehezebb” (súlyosabb) tilalomra következtetni tudjunk. Például a tiltott nemi kapcsolatok terén a ״Fiad leányának vagy leányod leányának szemérmét föl ne fedd ...”, amelyet a Tóra kimondottan említ12, ellentétben a ״fiaddal” vagy ״lányoddal”, amit a bölcsek a fenti elv alapján következtetnek13.

2. A Mózesi hagyomány (הכלה השמל יניסמ ): Az írott Tanból kimaradt, de szájhagyomány útján fennmaradt Mózesi törvények, melyeknek hierarchikus elhelyezkedése egy szinten van a Tórában leírt vagy a szövegből kikövetkeztetett szabályokkal. Magából a Tórából tudhatjuk, hogy léteznek olyan részletei a Tórá