Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
V. Rész. A nagymihályi polémia
313 Jegyzetek volt a pittsburghi reform-rabbikonferencia 1885-ben, közismerten a ״Pittsburghi Platform”. Ez az a történelmi fordulópont, ahol formálisan is levált a reformirányzat a hagyományőrző zsidóság törzséről. Ezen a konferencián és az utána kiadott döntvényekben mondták ki először egyértelműen, hogy a reformirányzat nem tulajdonit jelentőséget a micváknak, és nem tekinti azokat isteni páráncsőlátóknak. 1983 márciusában született meg az a határozat, ami (a pittsburghiekkel ellentétben) már nemcsak elvi szinten, hanem a gyakorlatban is elszakította a reformot a zsidóság fő vonulatáról. Ez a határozat szakít ugyanis azzal a több évezredes meghatározással, mely szerint a zsidóság a származás által, anyai ágon öröklődik. A reform rabbik kimondták, hogy apai ágon is öröklődik a zsidóság, ha a gyermek zsidó neveltetést kap. (Később ez úgy módosult, hogy ha zsidó neveltetést is kap...) Az 1999. évi határozatokban azonban lényeges irányváltásnak lehettünk tanúi. Ez a fordulópont az eredeti reformirányzat végét is jelentheti. A reformrabbik ugyanis kimondták, hogy a micvák fontosak, és ezért lényeges az isteni parancsolatokat visszavezetni a zsidó vallásgyakorlatba. 14 Az Amerikában kialakult konzervatív irányzat a reform ellensúlyozásaként jött létre. Az irányzat jóval inkább kötődik a hagyományokhoz, mint a reform, de mégsem ortodox, mivel bizonyos váltózásokat mégis bevezet az ortodoxia számára abszolút autoritású háláchába. Talán éppen a hagyományokhoz való ragaszkodás, de ugyanakkor bizonyos változtatások elfogadása volt az oka annak, hogy a konzervatív irányzat hosszú időn keresztül nehezen tudta meghatározni teológiai axiómáit. A ’70-es években a konzervatív rabbik elkezdtek dolgozni egy összefoglaló teológiai munkán, aminek megfogalmazása 15 évbe telt (1988-ban jelent meg), és amely végül az 57 oldal terjedelmű Emet Ve-Emunah: Statement of Principles of Conservative Judaism (Igazság és hit: a konzervatív zsidóság hitelvei) összeállításában manifesztálódott. A konzervatív irányzat azért volt és van nagy dilemmában, mert teológiailag részben elvetik azokat a reformelveket, melyek a Tóra és parancsolatainak isteni eredetét kérdőjelezik meg, ugyanakkor a gyakorlatban mégsem az ortodox vonalat követik. A konzervatív irányzat történelmének nagy alakja Solomon- Zalman Shechter, központi intézménye a New York-i Jewish Teological Seminary.
