Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
V. Rész. A nagymihályi polémia
309 Jegyzetek Harcoltunk, harcoltunk! Mindent megtettünk, hogy elérjük e szent célt (a következő nemzedékek jövőjének zálogát). Mindent elértünk, és nem maradt más, mint hogy megragadjuk a lehetőséget, ami adatott nekünk, vagyis hogy minden ortodox közösség nyilvánítsa ki csatlakozását a Tóra őrzőihez. Azonban sajnos még sok olyan szent közösség maradt, amely nem teljesítette e szent kötelességet...” 40 Lásd később (252. old.), hogy Halberstam rabbi később fájó szavakkai ír a szakadásról. 41 Más haszid rabbik véleményét lásd 253. old. 42 Lásd 157. old. 43 Likuté Máhárjá 251. 1. 44 Lásd Jakobovits, 1986 1. köt. 14. 1. 45 A kongresszus konzervatív és reformpárti képviselői ugyanis nem tudtak megegyezni abban, hogy kötelező-e a Sulchán áruch és a Römo döntvényeinek abszolút elfogadása. Lásd Sík Mózes rabbi beszámolóját a kongresszusról (Máhárám Sík Orách chájim 309.): ״Azt kértük, hogy az igazság és béke jegyében, hogy a kongresszus nyílvánítsa ki, a kongresszus szabályzatának alapjaként... hogy a kongresszus minden szabálya a szent hegyekben gyökeredzik majd, vagyis a Sulchán áruch törvényei szerint, ami nem más, mint a Bét Joszéf döntvényei és a Römo kiegészítései... ”, 46 Lásd Jakobovits, 1986 1. köt. 21.1. 47 Lásd 241-246. old. 48 Lásd a kötet végén 49 Lásd uo. 50 Lásd 14. fej. 49. lábj. 51 Lásd a kötet végén 52 A családfában nem az összes mester-tanítvány kapcsolatot jelöltem 19. FEJEZET. A RENDELETEK KÖRÜLI POLÉMIA IDEOLÓGIAI GYÖKEREI 1 Szegedi főrabbi, 1811. május 29-én Czernahorán (Morvaországban) született; talmudi tanulmányait Trebitschben, Kolinban, Leipnikben és 1829-ben Kismartonban (Perls Mózes rabbinál) végezte, s emellett behatóan foglalkozott a héber nyelvvel és irodalommal. A szabadságharcban mint a Veszprém megyei nemzetőrök zsidó tábori lelkésze vett részt; hazafias magatartása miatt Haynau 1849. október
