Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
IV. Rész. Az 1865. évi nagymihályi "zsinat"
Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig 200 Apja a híres lublini látnok tanítványa, a zidicsovi dinasztia megalapítója. Később maga is zidicsovi rebbe. Több ezer tanítványa és követője volt, köztük nagy rabbik is. Főbb művei Likuté Máhárjá (Lvov, 1890), Likuté Tora vöhásász (1882-1892). 85. Friedmann Cvi Hirs rabbi (1808-1874) [׳קה יבצ שריה ם״ארהב ד״בא ק״קד אקסיל א״עי םתוחן תיב ןיד Olaszliszka, Zemplén vm. / אקסיל (Liszka) 438 zsidó lakos Sátoraljaújhelyen született, de már nyolcévesen elárvult. Miután édesapja meghalt, az újhelyi rebbe, Teitelbaum Mózes házában nevelkedett. A Teitelbaumok haszidizmusa nagy hatást gyakorolt rá, így ő is a haszid irányzat követője lett. A bonyhádi jesivában tanult. A 60׳-as években kezd híressé válni. Nagyon sokan felkeresik áldását kérve. Nagy cádikként tisztelik. Erényessége, önmegtartóztatása, jámborsága és istenfélelme révén híre messze földről vonzza a híveket. Az ortodox-neológ szakadás egyik lelkes harcosa volt, több rabbigyűlésen is részt vett és úgynevezett kol korét (felhívást) is aláírt a neológia ügyében. Ilyen volt a rabbiszeminárium elleni 1869-ben közzétett felhívás. Egyike továbbá annak a huszonhat rabbinak, aki aláírta a zsidó kongresszus határozatai ellen szóló felhívást. Az aláírásában megemlíti édesapja nevét, amit itt félre írtak ם״א A”M rövidítéssel, ami két név rövidítésének tűnik. Édesapja neve valójában Áron volt. Főbb művei: Ách pri tvuá (Két kötet, Munkács, 1875-1876), Hájásár vehátov (Két kötet, Munkács, 1880-1889). A LEVONT KÖVETKEZTETÉSEK A nevek feldolgozása után sok információra derült fény. A nagymihályi események története, úgy látszik, több érdekes háttér információval egészült ki munkám eredményeként.
