Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)

IV. Rész. Az 1865. évi nagymihályi "zsinat"

Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig

194

69. Blum Ámrám rabbi (1834-1907)

םרמע ׳קה םולב ק״קב עדאמ

Mád, Zemplén vm. / דאמ (Mád)

820 zsidó lakos

Hajdúsámsonon született, ahol édesapja, Blum Jic’chák szolgált rabbiként abban az időben. Nagykárolyban nevelkedett, első mestere a híres nagykárolyi rabbi, Perlsz Méir (82.). Később tanult a Chátám Szofer fiánál, a Ktáv Szofernél, a pozsonyi rabbinál is. Apósa a krasznai Heller Káháná Joszef Dov volt.

Először Almosdon rabbi. Majd 28 évesen Mád városának rabbija, ezután 1880-ban felkérik, hogy lépjen a híres huszti Sík Mózes helyébe, de végül csak 2 évig tölti be a tisztséget. Ezek után 1883-tól Berettyóújfaluban rabbi, ahol egészen haláláig szolgál.

Főbb művei: Bét seárim /Orách chájim/ responzum (Munkács, 1909), Bét seárim /Jore déá/ responzum (Nagyvárad, 1941).

70. Billitzer Szegál Amrám Jesájá rabbi (?-1889)

׳קה םרמע ישי מ״אאלב ׳מ קחצי קיזייא ל״גס י״נ ברה ק״קד שטנערעס לילגהו אסיט ץיל

Szerencs és környéke (Tiszalúcz), Zemplén vm. /

שטנערעס (Szerencs)

250 zsidó lakos

Billitzer Izsák nagyidai rabbi (32.) fia, Káháná Jic’chák Eizik (45.) tótraszlaviczai rabbi sógora. Aláírásában édesapja nevét is megemlíti. Tóramagyarázatokat találunk tőle édesapjának Beér Jic’chák című könyvében (Paks, 1898).

Aláírásában valószínűleg azért emeli ki ״Szerencs környéke”ként Tiszalúczot (181 zsidó lakos), mert az ő fennhatósága csak erre a helységre terjedt ki, és a többi környező városra (köztük például Mádra) nem.

71. Kaltmann Jáákov Cvi rabbi (nincsen adat)

׳קה בקעי יבצ ןאמטלאק בר הפר שיטריוו לילגהו

Vértes, Bihar vm. / שיטריוו (Vértes)

139 zsidó lakos

A Sém hágdolim (jud/183) közlése szerint ״nagytudású híres rabbi”. Feltehetőleg 1857-től volt Vértesen rabbi. Ő is egyike a rab