Köves Slomó: Zsidó szakadás - Hamburgtól Nagymihályig (Budapest, 2009)
Historiográfiai bevezetés
17 Historiográfiai bevezetés zésre vagy mondásra utal. Kutatómunkát igényelt ezeket a fórrásokat megtalálni, és sokszor elmagyarázni a mögöttük levő utalásokat és héber szófordulatokat. A történelemnek ezt a szegmensét kifejezetten rabbinikus szemszögből vizsgálom, ezért munkámban nem egyenlő arányban sorakoztatom fel az ortodox és a reformer oldal érveléseit. Nem arra koncentráltam munkámban, hogy mindkét oldalt bemutassam, hanem azt tartottam feladatomnak, hogy az ortodox tábor reakcióit, illetve belső nézeteltéréseit mutassam be és dőlgozzam fel. Személynevek A munkámban szereplő személyek neveit - ha Magyarországon éltek - megpróbáltam a magyar kiejtés és helyesírás szerint leírni, így például a sátoraljaújhelyi rabbi (1811-1874), Lőwjeremiásként, és nem a hébernek megfelelő Jeremijáhu Lőw névvel szerepel. Ugyanakkor egyes híresebb rabbiknál, a rabbinikus retorikának megfelelően nemcsak a nevüket használom, hanem könyvük címét is. Például Schreiber Mózes (héberül Mose Szofer) pozsonyi rabbi (1762-1832) sokszor mint Chátám Szofer szerepel, ugyanis a vallásos zsidó világban megszokott dolog, hogy egy híres rabbit könyve címével, és nem valódi névévei emlegetnek, így a pozsonyi rabbi sem ״polgári” nevén közismert. Ezt a módszert más történetíróktól vettem át, például Jakov Katztól, aki ugyancsak többször a könyvük címének alapján említi a nevesebb rabbikat. Kutatómunkám törekvései A magyar ortodox-neológ szakadást feldolgozó legalaposabb könyv, Jakov Katz (1904-1998), A végzetes szakadás című könyve, amely magyar nyelven is megjelent7. A néhai Katz - a jeruzsálemi Héber Egyetem neves történész professzora - magyar ortodox családban nevelkedett Magyargencsen. Könyvében az ortodox oldalt is alaposan mutatja be, mégis úgy éreztem, hogy sok vonatkozásban maradt hely a kiegészítésre. Katz például nem bocsátkozik a nagymihályi rendeletek és az azokat aláírók elem
