Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi: Zsidó jog és etika. Sterilizáció és fogamzásgátlás (Budapest, 2006)
15 különélést vagy a válást a terhesség megelőzése érdekében. A szeretetteljes házastársi együttlét ugyanis épp úgy része a ״arra alkotta, hogy lakják” parancsnak, mint a gyermeknemzés.72 A jelenlegi törvény és az Alkotmánybíróság határozata A törvény eddigi korlátozása szerint: ״Családtervezési célból a művi meddővé tétel 35. életévét betöltött, vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el”. Az után azonban, hogy az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy ez ״alkotmányellenes, ezért azt 2006. június 30-i hatállyal megsemmisíti” nem maradt a törvényben semmiféle, korhoz vagy már anyasághoz kötődő korlát, és így abba a veszélybe kerülünk, hogy egy fiatal 18. évét betöltött lány vagy fiú valamilyen közösségi nyomás, vagy más befolyásolás hatására olyan ״kaland” áldozata lesz, amely visszafordíthatatlanul megfosztja őt a gyermeknemzés lehetőségétől. Az alkotmánybíróság célja nem az volt, hogy feltételek eltörlésével a művi meddővé tétel alkalmazásának semmilyen megkötése ne legyen. A legfelsőbb jogi testület azért törölte el a jogszabályban rögzített feltételeket, mert azok véleménye szerint nem megfelelőek. Ennek megfelelően is fogalmaztak ״A pro futuro megsemmisítés arra szolgál, hogy a törvényalkotó megfelelően mérlegelhesse a törvénymódosítás szükségességét és az Alkotmánynak megfelelő szabályozás feltételeit.” Az AB még azt is elismeri, hogy a 18. életév ebben az esetben nem feltétlenül ismerhető el a felelősségteljes döntéshozatal korhatárának,73 más szóval elvben elismeri a kérdés különleges súlyát. Különösen igaz ez, 72 A rabbinikus irodalom nagy részletességgel, hosszan foglalkozik a fogamzásgátlás megengedett formáival. Ennek a tanulmánynak a keretében csupán az irányelveket fektettük le. A témáról részletesen lásd Jehuda Hertzei Hankin rabbi írását, a Bné bánim responsum köteteiben (I. 30-31. fej.; II. 38. fej.; IV. köt. 15. fej.); Avraham S. Abraham: Nismát Ávrahám a Sulchán áruchhoz uo. 61-72.1.; David M. Feldman: Birth Control in Jewish Law 244-247.1., 297-304. 1.; Encyclopedia of Jewish Medical Ethics IV. 115-154.1. 73 ,Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a jogalkotó - az Alkotmány keretei között - az egészségügyi beavatkozásokra vonatkozó döntésképesség biztosítása és az ifjúság védelme érdekében jogosult olyan különleges rendelkezéseket megfogalmazni, amelyek nem igazodnak a Ptk.-beli cselekvőképesség rendszeréhez. ״Mindazonáltal a sterilizációról való döntésképesség korhatára államonként eltérő, és nem feltétlenül egyezik meg az általános döntésképesség korhatárával. (Például Ausztriában és Dániában 25 év, az Egyesült Államokban 21 év, Japánban 20 év, Spanyolországban 18 év)”.
