Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi: Zsidó jog és etika. Sterilizáció és fogamzásgátlás (Budapest, 2006)
10 Nők meddővé tétele A történelem kezdete óta mindig is különféle utakat keresett az emberiség a terhesség megelőzésére.50 Az alkalmazott módszerek esetén - a cölibátust leszámítva - az a közös, hogy a cél a teherbe esés elkerülése, a nemi kapcsolat létesítése ellenére. Amilyen ősiek a terhesség-megelőzés módszerei, legalább ugyanolyan ősiek az ezzel kapcsolatos etikai viták is51. Ideális esetben az alábbi feltételek szükségesek az átmeneti terhességmegelőző szerek esetében: A nemző képesség megtartása; a könnyű és praktikus használat; az egészségügyi komplikációktól való mentesség; a kellemes nemi kapcsolat további biztosítása; az alacsony beszerzési ár; a könnyű beszerezhetőség. A különböző átmeneti fogamzásgátló szerek ezekben a sajátosságokban térnek el egymástól. A mi esszénkben elsősorban a sterilizációról beszélünk, amely a fentiek közül sok előnnyel rendelkezik, de ugyanakkor visszafordíthatatlan. Ezt az alábbi pontokban, a férfiak esetéhez hasonlóan három részre lehet osztani: * A nő nemi szervének közvetlen károsítása tilos,52 büntetés azonban nem jár érte.53 Vita van arról, hogy ez a tilalom bibliai,54 vagy rabbinikus eredetű-e.55 50 Lásd ennek kapcsán ״És vett magának Lemech két feleséget...” (lMózes 4:19.). Rási ott ezt úgy kommentálja (a Midrás Brésit rábá 23:2. alapján), hogy ״ez volt a szokás az özönvíz nemzedékében; két nőt elvenni, az egyiket gyermeknemzés kedvéért, a másikat a szexuális kapcsolat kedvéért. Azt, akit a szexuális kapcsolat kedvéért tartottak, megitatták meddő itallal, hogy meddővé váljék. Szépítgették, mint egy mennyasszonyt, és a legjobb ételekkel etették, a társa pedig gúny tárgya volt, és özvegyként szomorkodott”. Lásd még Ér és Onán történetét - 1 Mózes 38:7-10. 51 Lásd még a magyar szakirodalomban többek között: Jobbágyi Gábor: Az Alkotmánybíróság történelmi döntése a magzat jogi helyzetéről és a terhességmegszakításról. Jogtudományi Közlöny 1992/7 305—313.1.; A méhmagzat jogállása, életjoga és védelme a terhességmegszakítás ellen, Magyar Jog 1993/8 475^182. 1.; Hegedűs Katalin: Az abortuszkérdés a két világháború között, Abortusz 1992. 115—136.1.; Szabó A. Ferenc: Abortusztilalom, anno ... A művi vetélés törvényes üldözése Magyarországon 1956 előtt. 52 Maimonidész, uo. 11., Sulchán áruch uo. 1L, a Torát kohánim (3Mózes 22:24.) alapján. 53 Mágid Misná Maimonidészhez írt kommentáijában, uo. 54 Biur háGra, Sulchán áruch uo. 25. 55 Lásd lgrot Mose, Even háezer IV. 33-34. fej., aki különböző forrásokkal támasztja ezt alá.
