Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A rabbi válaszol. Modern kérdések, hagyományos válaszok 3 - Zsidó Ismeretek Tára 37. A rabbi válaszol 3. (Budapest, 2019)
Mezuza és szent könyvek
Zsidó ismeretek tára 86 26. fejezet Volt-e a Szentélyen mezuza? A Kérdezd a rabbit rovat cikkeit szerkesztve előfordul, hogy a főszerkesztő tesz fel a témához kapcsolódó további kérdéseket. A mezuzákról szóló sorozatunk most következő részében egy ilyen ״olvasói levélre” válaszol a rabbi: ״Az jutott eszembe, hogy a Szentélyről azt mondja az Örökkévaló, hogy építsenek neki lakhelyet — akkor a Széntélyen volt mezuza? ” — tette fel a kérdést Steiner Zsófia. Válasz: A Második Szentély alaprajzát egy talmudi traktátusban (Mászechet Midot) találjuk leírva: ebből kiderül, hogy a három egymásból nyíló udvaron belül voltak különböző kisebb helyiségek (/iská, lösáchot) is az épületkomplexumban. Azt mondja a Talmud391, egyértelműen idézve: a Szentélynek semelyik bejáratán és a szobák egyikén sem volt mezuza, kivéve a Párhedrin szoba bejáratán és az oda vezető Nikánor kapun. Mi ez a Párhedrin helyiség? Jóm kipur előtt egy héttel a főpap visszavonult a családjától, beköltözött a Párhedrin szobájába, felkészülésként Jóm kipur napjára, amikor ő végzi a szolgálatot. Ilyenkor átnézte a szertartás részleteit stb. és ez idő alatt ott lakott ebben a szóbábán392, amiről azt mondja a Talmud, hogy ennek az ajtaján, abban az időben, amikor ő ott lakik, fel kell rakni a mezuzát. Jehudá rabbi azonban azt mondja, akkor sem kell mezuzát rakni, mivel a főpap nem saját jószántából költözik oda, hanem azért, mert kötelező neki, így ez kényszerlakhelynek számít, amire nem kell mezúzát tenni. A bölcsek azonban nem értettek egyet Jehudá rabbival, szerintük egy kényszerlakhelyre, amilyen a Párhedrin szoba mégis kell mezuzát tenni393. Erre Jehudá rabbi azt mondta: ugyan egy ilyen helyiség fel van mentve a mezuza parancsa alól, de a Bölcsek azt írták elő, hogy mégis 391 Jomá 10a., 11a. 392 Uo. 2a. 393 Uo. 10b.
