Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A rabbi válaszol. Modern kérdések, hagyományos válaszok 3 - Zsidó Ismeretek Tára 37. A rabbi válaszol 3. (Budapest, 2019)
Zsidó ünnepek
Zsidó ismeretek tára 60 17. fejezet Tiltott szerencsejáték־e a trenderlizés Nagy csoda történt ott! Kedves hanukai szokás a trenderlizés. A trenderli (jiddisül drédel, héberül szóvivőn) fából, fémből vagy újabban műanyagból készült négy oldalú pörgettyű, aminek minden oldalán egy-egy héber betű található: mm (נ), gimel (ג), hé (n), sin (ש), ami a ״Nész gádol hájá sám” - nagy csoda történt ott (az izraeli trenderliken a sin betű helyett a po ״itt” szót jelző pé [פ] betű található.) Két játék verzió: lengyel és magyar Gyerekkoromban két szabály szerint játszottuk: volt a ״pojlis” vagyis lengyel verzió és az ״ungáris”, a magyar verzió. A két verzió a héber betűk jiddis nyelvű feloldásában tér el egymástól alapvetően. Ezek ugyanis egy-egy utasítást takarnak. A játék előtt ״bankot” képzünk, amibe mindenki betesz egy pénz érmét (vagy cukorkát, csokoládét, siót, mogyorót, attól függ, miben játszunk). A magyar verzióban: mm - nist (semmi), gimel - gánc (egész: viszi az egész bankot), hé - hálb (fél: a pörgető viszi a fél bankot), sin — stel vagy stel én (adj, adj egyet: a pörgető betesz egyet a bankba). A lengyel verzióban a betűk jelentése más: nun - nem (viheted: viszi az egész bankot), gimel - gib (a játékos bead egyet a bankba), hé - hált (tartsd vissza, vagyis a játékos kimarad), sin - stel (adj egyet: a pörgető és minden játékos betesz egyet a bankba és a pörgető újra jön). A játék eredete Bár elterjedt legenda, hogy a szír-görög katonák felbukkanásakor a tiltott Tóra-tanulást trenderlizésnek álcázták a zsidók229, nincs történelmi forrása, hogy ilyen messzire nyúlna vissza a játék zsidó történelemben. Sokkal valószínűbb, hogy a teetotum játékból ered és azért kezdték ezt játszani a zsidók, hogy a gyerekek ébren maradjanak és 229 Ocár kot Minhágé Jösurun 19:4.
