Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A rabbi válaszol. Modern kérdések, hagyományos válaszok 3 - Zsidó Ismeretek Tára 37. A rabbi válaszol 3. (Budapest, 2019)

Zsidó ünnepek

51

A rabbi válaszol

13. fejezet

Régi új ros hásánái magyar zsidó szokás: a kárász hal

Gyerekkoromban, a brooklyni pápai közösségben felnőve több olyan, jellegzetes magyar szokást ismertem meg, amit ide érkezve már sajnos hiába kerestem, mert az idők során megszakadt a hagyományuk. Ebben az évben úgy éreztem, itt az ideje, hogy felélesszek egy ilyen régi, mára feledésbe merült, magyar ros hásánái szokást. így került a Vasvári Pál utcai zsinagógában tartott szeudán (vagy magyarosan szüdén, ünnepi étkezésen) az asztalra a kárász.

Ros hásánákor nem csak szavakkal, de tettekkel is ״imádkozunk”: például sok édeset eszünk és kerüljük a savanyút203. Ismerünk sokféle szimbolikus ételt, ami újévkor az asztalunkra kerül: mézbe mártott bárhesz és alma, gránátalma, halfej, stb.204 Ezeknek a szokásoknak az alapját meglepő módon a Talmudban találjuk205: eszerint azért jó őket ilyenkor fogyasztani, mert a nevük olyan áldásokat jelképez, amiket magunknak kívánunk, vagy éppen a rossz dolgok eltörlésére vonatkozik.

De mi a jelentősége a kárásznak?

A Sulchán áruch egyik kommentárja, a Magén Avrahám azt írja206, hogy nem csak a Talmud által felsorolt ételeket lehet fogyasztani, hanem olyanokat is, amiknek a neve más nyelveken jelent áldást. Ezt Ganzfried Slomó rabbi (1804—1886), az ungvári dóján a A Sülchán áruch kivonata ban207 is idézi, hozzátéve, hogy nálunk ״merent”, sárgarépát esznek, mert annak a neve azt is jelenti ״mer”, több. A fehéroroszországi Jechiél Mechl Epstein (1829-1908), a navahrudaki rabbi ugyancsak megemlíti Áruch hásulchán könyvében208 a répát, és

203 Nité Gávriél, Ros hásáná 28:9., 11—12.

2114 NG uo. 29. fejezet.

205 Krétol 6a.; Sulclián áriclt OC 583:1.

206 Uo. a fejezet eleje.

207 129:9.

.583:1 ״י2