Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A rabbi válaszol. Modern kérdések, hagyományos válaszok 3 - Zsidó Ismeretek Tára 37. A rabbi válaszol 3. (Budapest, 2019)
Szombat
39 A rabbi válaszol dik a Pápa és vidéke újság az 1942. február 1-i számában megjelent, tréfásnak szánt közleménye is. Ugyancsak földesúri engedvény nyomán volt lehetőség arra, hogy az Óbudai zsinagóga telektömbje körül - a zsinagóga a kor előírásainak megfelelően egy telken állt más zsidó intézményekkel, lakóházakzakkal és gazdasági épületekkel — szombat-zsinórt feszíthessenek ki136. ״Mivel a törvényeik tiltják, hogy Sábáikor és más számukra ismert ünnepnapokon akár a legkevesebb munkát is végezzék, vagy akár a bizonyos helyekre felhúzandó szokásos Sábáti-zsinóron kívülre lépjenek, így megengedett [számukra], hogy a szükséges cövekeket felállítsák, és az egyiktől a másikig egy afféle zsinórt kihúzzanak. Keresztényeknek a cöveket vagy zsinórt tönkretenni az szigorúan tilos.” - olvasható az 1776-ban kelt és 1800-ban megerősített védlevélben, melyet a magyar királyi kamara adott ki az óbudai zsidóknak137. Megjegyzendő, hogy az irat szerkesztője tévedett: a zsinóron kívülre lépni szabad, csupán azon túlra dolgokat átvinni tilos. Ezzel a védlevéllel teljes egészében megegyezik a szerződésben, melyet a kamara 1812-ben a zsámbéki zsidókkal kötött138. Lovasberényben 1775-ben Cziráky László gróf menlevéllel vette oltalma alá az itt élő zsidókat. Ebben más egyebek mellett az szerepel, hogy a ״....A helyi zsidóságnak megengedett a szabad és akadály nélküli Istenszolgálat és vallásgyakorlás... ahogyan az úgynevezett zsinór, amit a szokásaik szerint szükséges helyekre felhelyeznek...”139 140. Természetesen, mint annyi más dolog, az éruv sincs ingyen. Cziráky grófnak adó gyanánt: ״Zsinagógaért, temetőért, zsinórért 50 rajnai Guldent fizettek félévente” a helyi zsidók '40. A hitközségnek kötelező éruvot létrehozni Arról, hogy milyen általános dolog volt Magyarországon az éruv használata, mi sem tanúskodik jobban, mint a szügyi ortodox hitköz136 Haraszti György: A százkilencven éves óbudai zsinagóga (Bp. 111. Lajos u. 163.) és hívei, in: Múlt és Jövő 3/2010 33. oldal. 137 Magyar zsidó szemle 1891. 300. oldal 13. pont; no. 1921 2223־. oldal 12. pont. 138 Uo. 1885. 142. oldal 9. pont. 139 Uo. 1930. 41. oldal 1. pont végén. 140 Uo. 47. oldal.
