Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A rabbi válaszol. Modern kérdések, hagyományos válaszok 3 - Zsidó Ismeretek Tára 37. A rabbi válaszol 3. (Budapest, 2019)

Szombat

37 A rabbi válaszol 11. fejezet Éruv: a ״zsidó telegráf”, amitől szombaton cipelhetünk Egy manhatteni drót tartotta pár napig izgalomban az internet né­­pét: mire szolgálhat a magasban húzódó vezeték, ami körülveszi Man­­hattan egy részét és aminek, mint kiderült, saját twitter csatornája is van. Az a zsinór azonban, bár rendkívül modernnek tűnik saját hon­­lapjával, egy ősrégi ״trükkje” a vallásos zsidóknak, és egykor Ma­­gyarországon is általánosan elterjedt volt. Általában ״szombat-zsi­­nór”-nak nevezték. A ״szombat zsinór” és a Budai Vár Szombat kapuja A drót nem más, mint a városrész éruvja, ami lehetővé teszi, hogy szombaton az ott élő zsidók az utcán is vihessék például imakönyvei­­két vagy tolhassák a babakocsikat. A héber éruv szó egybekapcsolást jelent, és köznapi értelemben a közterületeket körbekerítő határokat értjük, amik lehetővé teszik a szombati cipelést. Ez ugyanis egyike az Örökkévaló által, a sábáti pi­­henés biztosítása érdekében hozott tilalmaknak, mely szerint nem sza­­bad szombaton magánterületről közterületre vinni129. Ha azonban a közterületet megfelelően körülzárják, akkor mondhatni elveszti közte­­rület jellegét és magánterületté válik130. Magyarországon egykor rengeteg településen volt ilyen szombat­­zsinór. ״[...] elkísérhettem nagyapámat rendszeres hétköznapi esti sétá­­ján, mely mindig egyfelé, a szomszédos Szentpéter nevű falu és a »Zsidó Telegráf« irányába vezetett. Hogy mi volt a Zsidó Telegráf? [...] a közszáj nevezte így a drótot, amely a város végén két magas 129 Sulchcm áruch, Orách chájim 301:7. 130 SÁ uo. 345:2.

Next

/
Thumbnails
Contents