Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A rabbi válaszol. Modern kérdések, hagyományos válaszok 3 - Zsidó Ismeretek Tára 37. A rabbi válaszol 3. (Budapest, 2019)
Zsidóság, hit, megtérés
Zsidó ismeretek tára 110 Azt gondolom, ez a történet is jól mutatja, hogy - bár a zsidóság a család gondozását és a gyereknevelést mindennél többre tartja — sokaknak csak a ״külvilágban” végzett munka számít értéknek. Ám a zsidóság szemléletében a nők különlegessége nem abban áll, hogy tudnak-e férfimunkát végezni, hanem hogy mindennel, amit csinálnak egy fontosabb célt szolgálnak, amire csak ők képesek. Úgy látom, azok, akik támogatják, hogy a nők a zsinagógái életben aktívabbak legyenek, azok ugyanakkor háttérbe szorítják a családalapítást és a gyereknevelést: egyfajta szükséges rossznak tekintik azt, amit minél későbbre igyekeznek tolni. Mintha nem értenék azt a különleges feladatot, amit egy gyermek világrahozatala és felnevelése jelent. Itt nem csupán az a kérdés, hogy valaki mennyire aktív a zsinagógában - itt egyfajta életszemléletről van szó, melynek középpontjában a család működtetése és a következő generáció felnevelése, mint elsődleges cél áll. Nem lehet ״elég” engedményt adni...- egy neológ főrabbi véleménye Ha valóban a zsidóság fennmaradása és a nők egyenjogúságának a megerősítése a célunk, akkor annak a legmegfelelőbb módja az évezredes hagyományok megerősítése volna, melyeknek szerves része a zsidó nők megbecsülése is. Az évezredes szokásainak átalakításával biztosan nem lehet visszacsalogatni az embereket az évezredes valláshoz. Érdekes, hogy valamikor a neológia is ezen az állásponton volt. Ahogy dr. Schnitzer Armin (1836—1914) Komárom neológ főrabbija ״Istentiszteletet” című írásában484 fogalmazott: ״Sok évi tapasztalataim alapján mondhatom, hogy minden engedménynek és alkalmazkodásnak a vallási téren más eredménye nincs, mint az, hogy a konzervativ elemeket a másik táborba hajszolják vagy legalább is elégedetleneket teremtenek; a korszellem híveit azonban nem csábítják magukhoz, mert annyi engedményt részükre nem adhatunk, mint a mennyit már önmaguknak szereztek.” 4X4 Magyar Izrael 1910. március 1. 37. oldal.
