Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Mázl tov! - Mitől boldogok és minek örülnek a zsidók? Dunaparti haszid hétvége. 5777. ijár 2-4. 2017. április 28-30 - Zsidó Ismeretek Tára 32. (Budapest, 2017)

Körülmetélés

67

Rákócza Richárd: ״Új mohéi Budapesten'־

A szövetség jele

A brit miiá szó szerinti jelentése: a körülmetélés szövetsége. Mint Mózes első könyvé bői tudjuk: Isten Ábrahámmal kötötte meg ezt a szövetséget, egyúttal felkérte: magát és családja férfitagjait metélje körül. Ábrahám már 99 éves volt, de azután a zsidó újszülötteket - Izsáktól kezdve - már nyolcnapos korukban metélték körül.

Az évezredek során e megkülönböztető jel egyrészt elválasztotta a zsidókat az őt körülvevő népektől, másrészt megtartotta magát a zsidóságot. A parancsolatot sok nem vallásos zsidó család is megtartja, noha a micvát az elmúlt évtizedekben némiképp elhanyagolták.

Az ősi szertartásra nem szokás meghívót küldeni, tudniillik ez akkora megtiszteltetés, hogy nem szabad visszautasítani — így inkább kihirdetik azt.

A kisfiú és a mohéi után a harmadik legfontosabb szereplő a szándák - koma -, aki a kisgyereket tartja. Negyedikként pedig, lélekben, ott van a szertartáson maga Élijáhu próféta is, akinek - miként Szédereste - szokás egy széket szabadon hagyni. Szándáknak lenni nagy tisztesség, amelyet a gazdagok sokszor meg is vásárolnak; hagyomány, hogy egy családban egy ember csak egyszer lehet koma.