Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)
Történelem
Komoróczy Géza: Élő nyelv, holt nyelv, szent nyelv 73 ha a családi asztalnál: az ima szövegéből tanultak; ha tanártól, akkor a héderben. Mindig, mint a vallási hagyomány nyelvet. Természetes, hogy a jesivában tanuló diák héberül fog írrni az apjának, hiszen főként a tanulmányairól szól; de a mámele levele - vagy a szakácskönyv — csak jiddis lehet; anyja a hébert valószínűleg nem is értené. A héber feltámadt a 19. században A holt nyelvek történetében mindenképpen kivételes eset a héberé: feltámadása, tudatos - mesterséges - életre keltése a 19. században. Mint az imént említettem, az első hasonló kísérletet én az i.e. 2. századra teszem, de ezt a tételemet még bizonyítani kell, s nem is különösebben fontos most. Az újhéber nyelv egy tudományos és irodalmi - szellemi mozgalomnak köszönheti létet, nyelvújítás volt, ugyanolyan, mint a magyar nyelvújítás, csak sokkal szélesebb körű, a bibliai és későbbi héber nyelv szókincsének és nyelvtanának tudatos modernizálása, mely folyik még napjainkban is, ugyanúgy, mint az ír, vagy a baszk nyelve, csak sokkal nagyobb sikerrel. A héber nyelvújítás, a modern héber nyelv (ivrit) megteremtése, mellesleg, nem egyszerűen a bibliai nyelv - a klasszikus szókincs és grammatika - vagy a Misnából ismert héber felújítását jelenti: az arámi nyelvtan sok elemének átvételét is, nem beszelve, mondjuk, az európai nyelvekből átvett temérdekjövevényszóról vagy az arabizmusokról. Az ivrit fokozatosan vált és válik élő nyelvvé. Más országokban, nálunk is, arra vagyunk büszkék, ha minél többen beszélnek legalább egy „idegen” nyelvet. Száz-százhúsz évvel ezelőtt nem volt senki, senki az egész világon, aki csak és kizárólag héberül tudott volna. Izrael - a héber nyelv története szempontjából - éppen arra büszke, hogy az országban ma már másfél-két millió ember él, akik csak héberül tudnak, héber az anyanyelvűk, sőt, az egyetlen nyelv, amelyet ismernek. A nyelvtanítás paradoxona ez: száz-százötven év szívós, és eredményes tanítása és nyelvtanulása áll e mögött az eredmény mögött. A mai héber nem a biblia nyelve Az új- vagy mai héber, az ivrit, élő nyelv. De nem a klasszikus héber, nem a Biblia nyelve. A nyelvújítás természetéből ered, és a sémi nyelvek sajátossága is, hogy a kettő igen közel áll egymáshoz. Sok mindent megért a másikból az is, aki csak az egyiket tudja közülük. A Semá Jiszráel szövege talán ivrit fordításban is szó szerint
