Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)
Történelem
Komoróczy Géza: Élő nyelv, holt nyelv, szent nyelv 71 zés semmiképpen sem pejoratív. Holt nyelv Homéroszé, azt hiszem, a Koráné is, holt nyelv a latin, es nincs ebben a minősítésben semmi bántó a mai görögökre, arabokra vagy olaszokra nézve. Az élő nyelvet nemcsak az teszi, hogy használják, hogy beszélnek vagy írnak rajta; mert akkor a latin élő nyelv lett volna Magyarországon még a 19. század első felében is. Az újkori - szűk körben még napjainkban is használatos - latin azonban inkább „második” nyelv, irodalmi, még ha fejlődik és romlik is a klasszikus mintához képest. Iskolában tanulja meg az ember. Másodlagossága éppen abban áll, hogy használatát a klasszikus „minta” szabja meg. Azt hiszem, a megtámadtatás kockázata nélkül állíthatom, hogy a sumer holt nyelv (a 2000-ben egyébként erről szól a cikkem); mégis, egy ízben sikerült egy pohárköszöntőt mondanom sumerül - igaz, Jerevánban, és nem az első pohár örmény konyakkal a kezemben. Az élő nyelv mindig „első” nyelv, amelyet egy nagyobb közösség használ, csak úgy; mert ez a nyelve. Tagjai a szocializáció legelső szakaszában sajátítják el, a családban, az utcán, s élnek vele egész életükben. Mindig vannak, akik haláluk napjáig is csak ezt az egy nyelvet tanulják meg, csak ezen tudnak beszélni, csak ezt használják. Szóban és írásban egyaránt; a konyhában vagy az ágyban és az utcán, négyszemközt és gyűlésen, de levélben és versben is. Az élő nyelvi norma - a művelt vagy irodalmi nyelv - szintén változik; persze, nem függetlenül a spontán nyelvhasználattól. A bibliai héber igazi élő nyelv volt - hajdan. Mióta? Nem tudjuk; a legkorábbi héber jellegű szavak ékírásos szövegekben maradt ránk, az i.e. 14. századból. S hogy pontosan meddig élt; erre is csak következtetni tudunk, közvetett adatokból. Talán az i.e. 3. századig? Dániel könyvének héber részei, az eleje és a vége, ahogyan én értelmezem a könyv sajátságos héber arámi kétnyelvűségét, arra vallanak, hogy az i.e. 2. században, nyilván a szabadságharccal összefüggésben, a héber nyelvet (ismét) programszerű tudatossággal kezdték használni, akár az ekkor már szélesebb körben elterjedt arámi helyett, akár az irodalmi szóvégekből121 ismert babiloni arámi mellett. Ebben az időben az egyiptomi zsidóság beszélt nyelve biztosan a görög volt, ezért kellett megcsinálni a görög Biblia-fordítást, a Septuagintát; az erec-zsidóságé pedig, többé-kevésbé általánosan az arámi. Ez okból idézte Jézus, már 121 Ilyen a qumráni ..Nabúnaj imája", amelyhez vő. Dániel k. 4.
