Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)
Történelem
58 Zsidó ismeretek tára Elázár rabbi második bizonyítéka Eszter könyvének verse, amikor Mordecháj levelet küld a királyságban szerte élő zsidóknak, mindenkinek „a maga nyelvén és írása szerint”. Elázár rabbi szerint a „nyelvén és írása szerint” azért említtetik együtt, mert egyenértékűek. Szerinte mivel a zsidók nem hagyták el a nyelvüket Mordecháj idejében, nyílván nem hagyták el írásukat sem, az ásurit. Az érve nem állja meg a helyét, mert a zsidók igenis megváltoztatták nyelvüket Mordecháj idejében. Dániel könyve, ami ebben az időszakban keletkezett, arámiul van megírva, nem héberül. Miért választotta Dániel az arámit? Mert az arámi váltotta fel a hébert hétköznapi beszélt nyelvként, és meg is maradt akként a következő ezer évre. Összefoglalás Minthogy az Eliézer rabbi által kínált mindkét érvet megcáfoltuk, két lehetőség maradt: (1) A Tórát eredetileg paleohéberrel jegyezte le Mózes (ivri). Aztán Ezrá idejében váltottak az ásurira, a babiloni száműzetés idején, és meg is maradtak mellette. (2) A Tórát Mózes ásuri írással írta le. Ivrire az első Szentély korszakának végén váltottak, és aztán Ezrá idején vissza az ásurira. Ennek a vitának monumentális a jelentősége, mert a Tízparancsolat írásáról is szó van benne: „a szövetség két táblája, a kőtáblák, melyeket az Örökkévaló ujja írt”.99 A Jeruzsálemi Talmud100 szerint a Tízparancsolatot ivrivel írták. A babiloni Talmud szerint101 viszont ásurival. Személyes véleményem szerint kerülendő hiba azt gondolni, hogy ha a paleohéber volt is az eredeti, akkor az a szentebb a kettő közül. A tény az, hogy Ezra, az ásuri írás atyja szerezte a Héber Szentírás három könyvét, és rúach hákódes által (isteni inspirációra) dolgozott, 99 2 Mózes 31:18 100 Mögilá 10b. 101 Sábát 104a.
