Oberlander Báruch rabbi (szerk.): A héber nyelv és a héberek. Dunaparti haszid hétvége. 5776. ijár 12-14. 2016. május 20-22 - Zsidó Ismeretek Tára 30. (Budapest, 2016)
Chászid filozófia
32 Zsidó ismeretek tára fogva a forrásukhoz viszonyítva abszolút semmik, amiképpen a nap fénye is abszolút semmi, és nullának illetve tökéletesen nem létezőnek tekintendő, és egyáltalán nem nevezhető „létezőnek” olyankor, mikor a forrásán belül - azaz a Napban - található; És csak az ég alatt nevezhető létezőnek, ahol a forrása nincs jelen. Ugyanígy a „létezés” fogalma csak a mi szemeink előtt vonatkoztatható a teremtett lényekre, mivel nem látjuk és egyáltalán nem fogjuk fel a forrást, amely az őket létrehozó isteni szellem. Következésképp, mivel nem látjuk és nem fogjuk fel a forrásukat, szemünkkel érzékelve úgy tűnik, hogy a teremtett lények fizikai, anyagi és kézzelfogható mivolta ténylegesen létezik, ahogy a Nap fénye is teljes mértékben létezőnek tűnik, mikor nem a forrásában van, hanem a tágas világegyetemben. Mindazonáltal, ebben nem teljesen egyezik a hasonlat a hasonlítottak A példában ugyanis a forrás - a Nap - egyáltalán nincs jelen a tágas világegyetemben és a Földön, ahol fénye ténylegesen létezőnek látszik. Mivel maga a Nap nincs jelen a Földön, ezért képesek a sugarai saját látszólagos realitásukban megjelenni. Következésképp könnyen érthető, miért tekintik őket önállóan létezőknek. Ezzel ellentétben minden teremtett lény örökké a forrásában - a bennük folyamatosan jelen lévő, őket ex nihilo állandóan megteremtő és felélesztő isteni aktiváló erőben - található, csak épp testi szemeink nem látják a forrást. Nem úgy, mint a Nap és napfény analógiájában, a végtelen Isten mindenütt ott van, és mindent folyamatosan újjáteremt, így tehát nyilvánvalóan nem mondhatjuk hogy például a fizikai világban - ahol a teremtés önálló létűnek tűnik - ne lenne jelen. Ha viszont ez így van miért nem semmisülnek meg a teremtmények a forrásukban, hasonlóan a napban lévő sugarakhoz? Ahhoz, hogy ezt megértsük, előre kell bocsátani néhány fogalmat. A következőkben RSZ elmagyarázza, hogy az Isten fényét az isteni leplező és zsugorító erő rejti el, hogy a teremtett lények ne érzékelhessék. Ez teszi lehetővé, hogy a teremtés „léttel” rendelkezőként legyen észlelhető, holott a valóságban a forrásán belül a legteljesebben semmi.
