Oberlander Báruch rabbi (szerk.): Háború és béka - Zsidók és a katonaság. Dunaparti haszid hétvége. 5775. cheshvan 7-9. 2014. október 31-november 2 - Zsidó Ismeretek Tára 27. (Budapest, 2014)
Zsidó jog és etika: zsidók a Zsidó Állam seregében
96 Zsidó ismeretek tára Zsidó jog és etika: zsidók a Zsidó Állam seregében Háború és civil élöpajzs Oberländer Báruch-Köves Slomó Az utóbbi napokban és hetekben sokat lehet olvasni és hallani a hírekben és a média különböző híradásaiban, a gázai (a Szentföld tengerpartjának déli része) eseményekről. Négy év folyamatos rakétatámadás után, amelyben arab terroristák több mint 2000 rakétát lőttek ki az izraeli civil lakosságra, Izrael állam arra a következtetésre jutott, hogy nem folytathatja az eddigi visszafogott politikáját, nem tűrheti tovább a halálos, illetve testben és lélekben is súlyosan sérült áldozatokat követelő folyamatos terrortámadásokat. Néhány napos intenzív légi támadás után több ezer katonával behatolt a Gázai övezetbe, hogy megtisztítsa azt a terroristáktóll%. Minden háború komoly etikai és erkölcsi kérdéseket vet föl, hiszen a háború mindenképp emberélet-veszteséggel jár. A gázai háború azonban az általánosnál is több morális kérdést vet fel. A gázai övezet hossza 41 km, szélessége 6 és 12 km között váltakozik. Teljes területe mindössze 360 négyzetkilométer, lakossága pedig 1,5 millió. Minden leadott lövés vagy bomba ilyen sűrűn lakott területen magában hordozza annak a veszélyét, hogy ártatlan civilek sérülhetnek, halhatnak meg. Gázában tovább súlyosbítja ezt a problémát, hogy a terroristák szándékosan a civil lakosság között rejtőzködnek, itt rejtegetik fegyvereiket, és rakétakilövő állásaikat is lakóházak, iskolák, óvodák, kórházak területén, vagy azok közvetlen környékén állítják fel. Tudatosan m A gázai zsidó élet történelme nagyon hosszú időre tekint vissza. Kezdetei már a Misna és a Talmud idejére tehetők (i.sz. 3-4. század). A hatnapos háború (1967) után visszatért a zsidó jelenlét Gázába. 2005-ben Izrael Állam kitelepítette a gázai zsidó lakosságot. Nem célunk e tanulmány keretein belül részletezni a gázai zsidó történelmet, de érdemes megjegyezni, hogy a híres Ka Ribon olám dallam, amely a szombati liturgia része világszerte (lásd Sámuel imája - Zsidó imakönyv 195-196. old.) ugyancsak egy gázai rabbi költötte, a kabbalista Jiszráél Nádzárá (1555-1628), Jichák Luijá kabbalista (1534-1572) tanítványa.
