Oberlander Báruch rabbi (szerk.): Háború és béka - Zsidók és a katonaság. Dunaparti haszid hétvége. 5775. cheshvan 7-9. 2014. október 31-november 2 - Zsidó Ismeretek Tára 27. (Budapest, 2014)
Zsidó jog és etika: zsidók a Zsidó Állam seregében
102 Zsidó ismeretek tára mástól: 1. a honfoglaló, Kánaán földjén élő hét néppel ellen vívott háborúk, 2. a „távoli városok”, vagyis nem közvetlenül a hét kánaánita néppel szembeni háborúk. Ez utóbbi háborúskodásokkal kapcsolatban a Biblia azt tanítja, hogy kötelező volt a csata megkezdése előtt a békefelhívás, és annak elutasítása esetén a harcokban kímélni kell a nőket és gyerekeket, a civil lakosságot, és csak a harcos férfiak életét lehet kioltani226. A honfoglaló háborúk esetében is a legtöbb kommentár és törvényhozó álláspontja227 az, hogy kötelező volt a békefelhívás, de annak elutasítása esetén a Biblia mégis azt tanítja, hogy a város minden lakosával (beleértve a civileket is) végezni kell. Ez a bibliai szabály azonban még véletlenül sem legitimálja általánosan civilek bántalmazását, hiszen ezt a különlegesen drasztikus szabályt a Tóra csak ebben az egyedi történelmi helyzetben írta elő, még pedig „az ő undokságaik... amiket végbe vittek az isteneiknek”228 miatt. Bűn-e, a bűn megtűrése? A korai zsidó bibliamagyarázók között terjedelmes helyet kap Jákob két fiának, Simonnak és Lévinek az esete. A Tóra beszámol arról, hogy azok után, hogy Sehern, Chámor fia, elcsábította és megerőszakolta Dinát, Jákob leányát, Simon és Lévi lerohanták Sehern városát, és az egész város teljes férfi lakosságát kiirtották: „És történt a [körülmetélésük utáni] harmadik napon, midőn fájdalmat szenvedtek, vették Jákobnak két fia, Simon és Lévi, Dina fivérei, mindegyik a kardját és mentek a gyanútlan város ellen, és megöltek minden férfit; Chámort és Schemet a fiát is megölték a kard élével, és vették Dinát Sehern házából, és elmentek”229. Valójában azonban nem csak a város férfi la226 Feltételezhetjük hogy a Tóra szövege azért írja, hogy „akkor verd le minden férfiszemélyét”, mivel az adott korban a harcban álló nép minden felnőtt férfitagja harcos volt, mint ahogy erre magának a Bibliának fogalmazásából is találunk tanúságot. Lásd pl.: 4Mózes 21:23. („...összegyűjtötte Szihón egész népét és kiment Izráel ellen... és harcolt Izraellel”); Josuá 8:14. („...és kivonultak a város emberei Izraél elébe a harcra - ő és egész népe... ”); uo. 17. („9 nem maradt vissza senki Ájban és Bét-Élben, ki nem vonult volna ki Izraél után...”). 227 Lásd Náchmanidész (1194-1270) Tóra kommentáijában uo., a Coucy-i Mose ben Jáákov rabbi (XIII. sz.), Széfer micvot gádol (Tevelőges parancsolatok 118.), a barcelonai Aháron Hálévi rabbi (XIII. sz. közepe) Széfer háchinuch (527. parancsolat). De lásd Slomo Jicháki rabbi - Rási (1040-1105) Tóra kommentáijában uo. 228 Uo. 18. 229 IMózes 34:25-26
