Oberlander Báruch rabbi - Köves Slomó rabbi (szerk.): Rabbik, bírák, próféták. Dunaparti haszid hétvége. 5774. ijár 9-11. 2014. május 9-11 - Zsidó Ismeretek Tára 25. (Budapest, 2014)
Bírák és rabbik a Bibliában
Naftali Kraus: Megtért és kitért talmudi bölcsek 81 Az általánosan elfogadott zsidó felfogás szerint az elődök mindig nagyobbak, okosabbak, szentebbek, mint leszármazottaik. Rés Lákis az ellenkezőjét vallotta. Jochánán azt mondta: „Érdemesebb az elődök körme hegye a késői utódok pocakjánál!” Rés Lákis úgy vélte: „A késeiek inkább dicséretre méltók, mert a sok baj és elnyomás ellenére tanulják a Tórát...” (Jomá 9b.) A Tóra-tanulást és -tanítást a zsidó élet legfontosabb elemének tartotta. Szavajárása volt, hogy az a város, amelyben zsidók élnek, de nincs benne chéder vagy Talmud-Tóra, megérett a lerombolásra (Sábát 119b.). Azt is mondta: „A Tóra csak azokban él tovább és marad fenn, akik hajlandók akár az életüket is föláldozni érte” (uo. 83b.) Rengeteget tanult: a Talmud tanúsága szerint negyvenszer vette át az egész Misná anyagát. Rátartisága miatt azonban mindössze néhány halachikus törvény fűződik a nevéhez: nehezen fogadták el a véleményét. * * * Nem szívelte a babilóniai zsidókat, akik nehezen szánták rá magukat, hogy Erec Jiszráélba álijázzanak. Egyszer a Jordánban fürdött. Arra járt a babilóniai Rábá bár Bár Chámá, és nyújtotta a kezét, hogy kisegítse őt a vízből. Rés Lákis így. szólt: „Istenem, mennyire gyűlölöm a babilóniaiakat! Ha annak idején [Ezrá, az írástudó korában] egy emberként álijáztak volna, az Erec Jiszráél-i jisuv ma olyan erős lenne, mint a fém, amely sosem korhad el. De ti egyenként, kelletlenül jöttetek: az egész társaságotok olyan, mint a pudvás, rothadt cédrus...” (Jomá 9b.) Nem sok amorita fejtett ki hasonló, egyértelmű „cionista” propagandát... Rés Lákis persze tudta, miért nem térnek haza a zsidók: ismerte a jómód, a vagyon visszahúzó erejét. Ezért mondta, hogy a figyelmeztetés - „...nem lesz egy talpalatnyi nyugvóhelyed sem...” (5Mózes 28:65.) - tulajdonképpen jó hír: nem fenyegetés, hanem vigasz, „...hiszen ha nyugalmat találnának [és nem félnének állandóan az üldözéstől, az antiszemitizmustól], nem jönnének haza Erecbe...” (Brésit rábá 33:6. és Échá rábá 1:3.) Ahogyan nem bírta a pöffeszkedő, vagyonukhoz ragaszkodó külföldi zsidókat - szavajárása volt, hogy a vagyon Izraelen kívül nem ér semmit, és nincs áldás rajta -, úgy tisztelte és szerette a Babilóniából hazatérteket. Rabbi Chijáért és fiaiért az életét is feláldozta volna, mert ők hozzájárultak az Erec Jiszráél-i Tóra-tudomány fennmaradásához és fejlődéséhez, akár
